Rikoltozók
Ez a kicsi szegelet, megér háromezeret
De a másik szegelet, nem ér három egeret.
Íjújjúju, jújjújú!
Ide lábam, nem oda, ezután lesz a jóra.
Íjújjúju, jújjújú!
Kicsi nékem ez a ház, kirúgom az oldalát.
Íjújjúju, jújjújú!
Násznagy asszony, így meg úgy, a pendelye, mint a húgy.
Íjújjúju, jújjújú!
Ez a kicsi kisasszony, lehetne már mennyasszony,
Megnőtt már a csicsikéje, lehetne már kicsikéjé.
Íjújjúju, jújjújú!
Ez a legény túrót árul, lyukas a gatyája hátul.
Íjújjúju, jújjújú!
Násznagy asszony pendelye ki van téve a kertre,
Násznagy uram ügyelje, hogy a szél el ne vigye.
Íjújjúju, jújjújú!
A menyecske drága kincs, soha ne mondja, hogy nincs,
De a legény tagadja, mégis szívesen adja.
Íjújjúju, jújjújú!
A mennyasszony gyöngyöt fűz, ég a szeme, mint a tűz.
Ha az enyém úgy égne, száz aranyat megérne.
Íjújjúju, jújjújú!
Le az utcán le-le-le, épp a falu végére
Ott árulják a rózsát, a pünkösdi violát.
Gyere (név)…. végy egy párt, tegyél (név)…. bokrétát,
Hogyne tennék, szegénynek, annak a szép legénynek
Íjújjúju, jújjújú
Ájj félre te, búbánat, ne vágj előttem nádat.
Íjújjúju, jújjújú!
A vicei legények, szilvaízes lepények,
Ha a lányok akarják, pendely alá takarják.
Íjújjúju, jújjújú!
A vicei menyecskék, ugrálnak, mint a kecskék,
Szeretőjük mindig más, a férjük csak ráadás.
Íjújjúju, jújjújú!
Aki ide bámészkodik, az is ide kívánkozik,
Idebiza, ne jöjjön, vagyunk mi itt elegen.
Íjújjúju, jújjújú!
Azt gondoltad, te csípás, hogy engem nem szeret más,
Szeret engem még más is, náladnál szebb s ügyesebb is.
Íjújjúju, jújjújú!
Ruha alatt kicsi nyúl, még a pap is hozzá nyúl!
Oda biza ne nyúljon, hogy a körme ne hulljon!
Íjújjúju, jújjújú!
Járom pálca, járomszeg, táncolj bolond, nincs eszed!
Íjújjúju, jújjújú!
Ez a kicsi mulatság, csak egy kicsi fáradság!
Íjújjúju, jújjújú!
Idenézz a figurára, nem az anyád csizmájára!
Íjújjúju, jújjújú!
Fáj a szívem itt, itt, itt, akiért fáj nincsen itt!
Íjújjúju, jújjújú!
A mennyasszony aranybárány, arany betű van a vállán,
A vőlegény leolvassa, legyen szent az akarata.
Íjújjúju, jújjújú!
A vicei lányok, bugyigó nélkül járnok,
Ha a fiúk akarják, mindjárt meg is vakarják!
Íjújjúju, jújjújú!
Aki engem nem állhat, egye meg a búbánat,
Ha a bú megunja, törje ki a nyavalya,
Aki reám haragszik, egye fene tavaszig
Ha a tavasz megunja, törje ki a nyavalya.
Íjújjúju, jújjújú!
Örömanya jöjjön ki, itt a menye vigye bé,
Hoztunk kendnek segítséget, a fiának feleséget,
Lesz, ki seperje a házát, lesz, ki megdöngesse hátát!
Íjújjúju, jújjújú!
Íjújjú, megdönget a suta juh, nem kell neki több sarjú
Csak egy káposztalapu, ijújjúju, jújjújú!
A vicei híd alatt lány fekszik legény alatt,
Azért feküdt alája, viszketett a szoknyája.
Íjújjúju, jújjújú!
Egyik lábam jól járja,
A másik csak próbálja,
Íjújjúju, jújjújú!
Járd ki lábam, járd ki most,
Nem parancsol senki most,
Ha parancsol valaki,
Megmondom, hogy menjen ki!
Íjújjúju, jújjújú!
Három kupa fuszulyka,
Násznagyasszony nagy kurva,
Három liter baraboly,
Násznagy uram fataroly.
Íjújjúju, jújjújú!
Én se kicsi, te se nagy, éppen nem való vagy!
Íjújjúju, jújjújú!
A vicei hegytetőn integet a szeretőm,
Páros kendőt lobogtat, engem oda csalogat,
Ne csalogass engemet, nem szeretlek tégedet!
Íjújjúju, jújjújú!
Nem jól mondtad, nem találtad,
Csak elnyújtottad a szádat,
Igazítsd a helyére,
Ne ugassál senkire!
Íjújjúju, jújjújú!
Volt szeretőm, de most nincs, ezért kutyabajom sincs
Volt szeretőm öt is, hat is, a hat között volt egy vak is,
Nem becsültem meg a hatot, megbecsülném most a vakot.
Íjújjúju, jújjújú!
Volt szeretőm tizenhárom, tíz elhagyott, maradt három,
Kettő megcsalt, maradt még egy, azt az egyet én csalom meg.
Íjújjúju, jújjújú!
Három dió, hat barack, úrfi szeret, nem paraszt,
Míg az úrfi megmaraszt, addig nem kell a paraszt.
Íjújjúju, jújjújú!
Piros alma csüng a fán, csak egy csókért fáj a szám,
Ha a csókot elkapnám, többet nem fájna a szám,
Piros alma, hasadj meg, gyere babám, csókolj meg!
Íjújjúju, jújjújú!
Az én szemem gyöngyvirág, szeret engem a világ,
Azért ettem dióbelet, hogy az éjjel háljak veled!
Íjújjúju, jújjújú!
Vékony cérna, köménymag, jaj de büszke legény vagy,
Mit használ, ha büszke vagy, mert csak szolgalegény vagy!
Íjújjúju, jújjújú!
Esküvőre megyünk mük, szép mennyasszonyt viszünk mük.
Ha megunjuk, letesszük, pálinkával öntözzük!
Íjújjúju, jújjújú!
A vicei forrásvíz, olyan édes, mint a méz,
Aki iszik belőle, vágyik a szerelemre.
Én is ittam belőle, szerelmes lettem tőle.
Íjújjúju, jújjújú!
Ez a kicsi legényke, kiskertembe bejönne,
Rózsát tűznék kalapjába, egy leánynak bosszújára!
Íjújjúju, jújjújú!
Ez a kicsi menyecske kétszer kapott ma este!
Íjújjúju, jújjújú!
Ez a kislány irul-pirul, lába közé szorult a nyúl.
Hej, azt a nyúl rézangyalát, de jó helyre kapta magát!
Íjújjúju, jújjújú!
A vicei legények, minden este kefélnek,
A lányok ezt szeretik, nekijek is jól esik.
Íjújjúju, jújjújú!
Cigányprímás muzsikál, cigánylegény táncot jár,
Amíg azt a táncot járja, kilógott a furulyája!
Íjújjúju, jújjújú!
Csipkés a ruhám kötője, barna legény a kerülője,
De hiába kerülgeti, úgysem adnak engem neki!
Íjújjúju, jújjújú!
Kicsi csupor, új lábos, ez a legény új házos,
Háromszemű cseresznye, az a leány menyecske!
Íjújjúju, jújjújú!
Ez az utca szűk utca, a rozmaring hasítsa,
Ha hasítsa, ha nem is, végigmegyünk azért is!
Íjújjúju, jújjújú!
Ez az utca petrezselyem, ez a legény veszedelem!
Íjújjúju, jújjújú!
Ez az utca szegfűszeges, a szeretőm, de részeges!
Íjújjúju, jújjújú!
Piros, piros, papíros, szép a leány, ha csinos,
A legény is, ha barna, kinek göndör a haja!
Íjújjúju, jújjújú!
Jó a szilvapálinka, bolond, aki nem issza,
Lám én csak azt szeretem, azért nagy a fenekem!
Íjújjúju, jújjújú!
