1., Sárgul a körtefa, hullajtja a levelét
Sárgul a körtefa, hullajtja a levelét,
Az én babám sírva törli a szemét
Én előttem hiába törölgeti
Én rólam a gondját örökre leveheti.
Homokos kavicsos a mi házunk eleje
Odajár az én babám minden este.
Rég megmondtam, ne jöjjön minden este,
Haragszik rám az anyja, ragadjon le a nyelve.
2., Ősszel érik babám a fekete szőlő
Ősszel érik babám a fekete szőlő
Te voltál e igaz hű szerető
Bocsáss meg, ha valaha vétettem
Ellenedre babám rosszat cselekedtem.
Kinek varrod babám, azt a selyemkendőt,
Néked varrom, hogy legyél szeretőm
Négy sarkába négy szál fehér rozmaringot
Közepébe babám, hogy a te szeretőd vagyok.
3., Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének
Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének
Jobb a lánynak, mint a menyecskének
Mert a leány befonja a haját,
Fújja a szél a piros pántlikát.
Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak
Jobb a menyecskének, mint a lánynak,
A menyecske felköti a haját,
Lányságáról leveszi a gondját.
4., Hej, leszedik a szőlőt, nemsokára
Hej, leszedik a szőlőt, nemsokára
Árván marad annak minden ága,
Árván maradsz te is régi galambom,
Hej, itt az idő el kell masírozni.
Hej ,kiállok a kaszárnya kapujába
Könnyes szemmel nézek a postásra,
Postás legény hozott nékem egy levelet,
Hej, barna kislány megcsaltad a szívemet.
Hej, minek nékem a szombat estét várni,
Ha a babám nem jön vigasztalni,
Vigasztalom magam, ahogy lehet,
Hej, érted babám szenvedtem eleget.
Hej, minek nékem menni a templomba,
Ha a babám nem látom a sorba
Sem a sorba, sem a pad szélébe,
Hej, elvitték a gyöngyvirágos temetőbe
5., Szüret után jár az idő
Szüret után jár az idő, Házasodni kéne,
Férjhez mennék édesanyám, ha valaki kérne
Az a legény ki hozzám járt, elment katonának,
Ha hazajön más szeretőt választ ki magának.
Szüret után jár az idő, házasodni kéne,
Én is megházasodnék, ha a lány megkérne
Az a leány kit szerettem férjhez ment már régen,
Rajta kívül más szeretőt nem találtak nékem.
6., Októberben mikor megy a legény katonának
Októberben mikor megy a legény katonának
Azt mondja a lánynak, kísérj el az állomásra,
Nem kísérlek babám, lehullott a gyöngyharmat a földre,
Sáros lesz a ruhám, megvér a jó anyám érte.
Szombat este mikor megy a legény a leányhoz,
Azt kérdi az anyja, mikor veszed el a lányom,
Nem tudom én néni, azt csak a Jó Isten maga tudja,
Mert a lánya szíve vágyik a régire vissza.
7., Lakodalom van a mi utcánkba
Lakodalom van a mi utcánkba
Idehallszik csengő muzsikája
Hivatalos vagyok oda én is
El se mennék, ha százszor üzennék is.
Vége van már a lakodalomnak
Nagy bánatya van a menyasszonynak,
Forgatja a karikagyűrűjét,
Sajnálja a régi szeretőjét.
8., Sárga a csikó
Sárga a csikó, sárga a nyereg rajta
Most akartam hozzád menni rajta,
Most akartam veled beszélgetni
Itt van az idő, el kell masírozni.
He,j leszedik a szőlőt nem sokára
Árván marad annak minden ága
Árván maradsz te is régi galambom,
Hej, itt az idő el kell masírozni.
9., Sudár magos a nyársfa teteje
Sudár magos a nyársfa teteje,
De halványsárga, annak a levele,
Én is olyan halványsárga vagyok
Volt szeretőm, egy ügyes barna leány
De már rég elhagyott.
10., A vicei kertek megett
A vicei kertek megett, aratják a zabot.
Közepébe rakják az asztagot.
Tetejére rá, rászállott egy csóka
Engemet egy barna kislány tanított a csókra.
Liba liba, liba liba, de szép sereg liba
Gyere babám, menjünk a lagziba.
Minek nékem egy olyan lagzi lakodalom,
Amelyikben régi babám te vagy a mennyasszony.
11., A vicei bíró udvarában
A vicei bíró udvarában,
Lehullott az akácfa virága
Fölszedné azt, de sok édesanya,
Ha a fia három évig nem volna katona
A bethleni, a bethleni sorozó szobában
Ingem, gatyám, vágom a deszkába
Szolgabíró tedd le a pennádat
Ne keserítsd, ne szomorítsd az édesanyámat.
12., A vicei csárdában
A vicei csárdában, ecet ég a lámpában
Jaj de homályosan ég, kilenc betyár a vendég,
A tizedik berúgott, berúgott,
Hazamenni nem tudott.
13., Már mi nálunk babám
Már mi nálunk babám, az jött be szokásba,
Nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet fedeles kosárba,
Felmegy a legény a fára, a meggyfa tetejére,
Lerázza a meggyet, gyere, babám, szedjed a rózsás kötényedbe
Már mi nálunk babám, már mi nálunk babám, az jött be szokásba,
Nem táncol a legény, nem táncol a legény, alacsony csárdába,
Alacsony a csárda, mestergerendája,
Letörik a babám, lehajlik a babám gyönge bokrétája.
14., Erdő, erdő, erdő
Erdő, erdő, erdő, Marosszéki kerek erdő
Madár lakik benne, madár lakik tizenkettő
Cukrot adnék, annak a madárnak,
Dalolja ki nevét a babámnak,
Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon.
Elmennék az ácshoz, fejfát csináltatni
Aranyos betűkkel, nevem ráíratni
Aranyos betűkkel babám azt íratom rája,
Itt nyugszik a szerelemnek egy elhervadt rózsája
Szerelem, szerelem átkozott szerelem,
Te csaltál meg engem, verjen meg az Isten!
Te voltál szívemnek első és a lejutolsó
Készül már a számomra egy diófa koporsó.
15., Erdő szélén, de magos a juharfa
Erdő szélén, erdő szélén, de magos a juharfa
Barna kislány, sejehaj, barna kislány sírva sétál alatta.
Még annak a dalos madárnak is van párja, van párja,
Csak én magam egyedül, csak én magam egyedül vagyok árva.
16.,Erdő mellett nem jó lakni
Erdő mellett nem jó lakni,
Mert sok fát kell hasogatni
Tizenhárom ölet meg egy felet,
Öleljen meg engem, aki szeret.
Táncolj bolond, ha nincs eszed
Amennyi volt mind elveszett
Tizenhárom ölel meg egy féllel
Öleljen meg engem, aki szeret.
17., Ablakidnál barna kislány
Ablakidnál barna kislány, hej jó estét, jó estét,
Szállást kérni jöttem hozzád, hogyha beengednél.
Mindenféle csavargónak szállást nem adhatok.
Nincs itthon az édesanyám, hej, csak egyedül vagyok.
De azért a szép szavadért, hej, téged beengedlek.
Széket adok, leültetlek, szépen lefektetlek.
Csipkés szélű paplanyommal szépen betakarlak,
Átölellek karjaimmal, hej, reggelig csókollak.
18., Ez a kislány mit gondolt magába
Ez a kislány mit gondolt magába,
Lefeküdt a vonatnak útjába
Egyet-kettőt füttyöntött a masiniszta
Kelj fel kislány, mert elvág a masina
Nem kelek fel itt akarok meghalni.
Itt akar a piros vérem kifolyni.
Mert engem elhagyott a régi babám
Kit a szívem szeretett igazán.
Piros alma ne gurulj, ne gurulj,
Értem babám ne búsulj, ne búsulj,
Mert én katona vagyok, mégsem búsulok
Jó az Isten, ha megszabadulok.
19., Szálldogál a fecske
Szálldogál a fecske odafönn a levegőben
Kérdem tőle, nem láttad a szeretőmet
Láttam bíz én a vicei kerek réten
Lovát legeltette, kötőféken a kezében.
Amíg hozzád jártam babám, mindig álmos voltál
Szóltam hozzád, te csak mindig haragudtál
S már ez után kialudhatod magadat
Nem ölelem által a vékony karcsú derekadat.
20., Hol jártál te kislány
Hol jártál te kislány ilyen korán
Hogy a cipőd sarka harmatos már
Zöld erdőben jártam ibolyáért
Fáj a szívem, majd meghalok a babámért.
21., Udvarom, udvarom
Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom
Nem seper már többé az én gyönge karom
Sepertem eleget, seperjen már más is
Öleltem a babám, Ölelje még más is.
Két út áll előttem, melyiken induljak,
Két szép szeretőm van, melyiktől búcsúzzak
Egyiktől búcsúzok, a másik haragszik
Ily hát az én szívem soha meg nem nyugszik.
22., Piros kancsó piros bor
Piros kancsó piros bor, mindjárt rám kerül a sor
Iszom a bort, ölelem a babámat,
Úgysem élem végig ezt a világot.
Nékem olyan asszony kell, ha beteg is kelljen fel,
Kelljen fel és főzze meg a vacsorát,
Vacsorával várja haza az urát.
Nékem olyan ember kell, ha beteg (részeg) is kelljen fel
Kelljen fel és vágjon nekem egy öl fát
Hogy legyen, mivel megfőzzem a vacsorát.
23., Ityóka, pityóka, lipityóka
Ityóka, pityóka, lipityóka,
beleszerettem egy kisasszonyba
Ha nem szeret mért nem mondja,
hogy ne legyek a bolondja lipityóka,
Ityóka, pityóka, lipityóka.
Az én szemem olyan kerek,
Ahányat lát, annyit szeret.
Szereti a legényeket, bolondítja szegényeket, lipityóka
Ityólka, pityóka, lipityóka
Eresz alatt fecskefészek
Már én a legénynek nem is hiszek
S mert a legény leánycsaló,
Mind felakasztani való lipityóka
Ityóka pityóka lipityóka
24., Dombon van a házam
Dombon van a házam, dombon lakom én,
Kicsi a galambom, de nagy vagyok én
Ha kicsi is az a lány csak szeressen igazán,
Szívből igazán, Húzz rá te kutya cigány
Zöld a petrezselyem, zöld a hagymaszár
Hová hajtsam fejem bánat délután
Hová hajtsam fejemet, ki sirat meg engemet
Szívből igazán, húzz rá te kutya cigány
25., Amerre én járok
Amerre én járok, bámul a világ,
Irigylik a sok pénzt meg a hozományt
Én a sok pénz nem sajnálom,
Csak te légy a pici párom
Majd ha egyszer sok pénzem lesz,
Felülök a repülőbe,
Úgy repülök, mint a fecske,
Odafönn a levegőbe.
26., A vicei híres utca
A vicei híres utca cimbalommal van kirakva,
Ha még egyszer végig megyek rajta
Nótát ver a csizmám sarka rajta
S erre gyere, ne menj arra
Jobb az út erre, mint arra
Erre gyere szívemnek a párja,
Adj egy csókot utoljára.
Páros csókot nem adhatok,
Nem a te szertőd vagyok,
Páros csókot csakis annak adok,
Kinek a szeretője vagyok.
27., Itt hagyom a falutokat
Itt hagyom a falutokat nem sokára
Elmegyek én titőletek messzi tájra
Csillagtalan sötét éjjel jövök hozzád búcsút venni
Hull a könnyem, meg ne lássa soha senki.
Ha elmegyek, ne mondjatok rosszat rólam
Kártevője én senkinek sose voltam
Te sem vethetsz a szememre egyéb átkot, nagyobb vétket,
Csak annyit, hogy szerettelek, hittem néked.
28., Le az utcán
Le az utcán, lefelé se mehetek,
Mind azt mondják, hogy szeretőt keresek,
Nem kell nékem, van már nékem egy barna
Homlokára göndörödik a haja
Szégyen volna, ha én aztat nem tudnám
Melyik utcában lakik az én babám
Ott lakik egy szép vicei utcában
Piros rózsa nyílik az ablakába
Piros rózsa, ha leszakítanálak,
Mit mondanál babám, ha elhagynálak,
Azt mondanám, verjen meg a Teremtő
Sose voltál igaz szívű szerető.
Csak egy kislányt szeretek a faluba
Isten tudja kinek lesz mennyasszonya
Lám az enyém tudom, hogy nem lesz soha
Eltiltotta tőlem az édesanyja
Ne tiltsa el, mert megöl a szerelem,
A faluban csak a lányát szeretem
Fáj a szívem a lelkem is egy kicsit
Csak a maga lánya, aki meggyógyít.
29., Ez a vonat most van indulóban
Ez a vonat most van indulóban
A belseje ki van virágozva,
A belseje sárgára,
Leszerelő öreg bakák számára,
Jönnek haza végleg szabadságra.
Be van az én zubbonyom zsebe varrva
Barna kislány mit keresel abba
Benne van a zsoldkönyvem,
Meg a leszerelő levelem
Már ez után szőke kislány a kedvesem
30., Százados úr, sej haj
Százados úr, sej-haj, százados úr, ha felül a lovára
Visszatekint, sej-haj, visszatekint az elfáradt bakára
Ugye fiúk szép élet a katonaélet,
Csak az a baj, sej-haj, csak az a baj, hogy nehéz a viselet.
Diófából, sej-haj, diófából nem csinálnak koporsót
A bakának, sej-haj, a bakának nem írnak búcsúztatót.
Ágyúgolyó lesz annak a búcsúztatója
Szőke kislány, sej-haj, barna kislány lesz a megsiratója.
31., Nincs szebb lány, a magyar lánynál
Nincs szebb lány, a magyar lánynál
Vékony karcsú derekánál
Olyan vékony, mint a nádszál, maga jár a legény után
Maga mondja a legénynek,
Vállaljon szeretőjének
Jól van lányom én nem bánom,
Csak az anyád ne sajnáljon.
Még az anyja nem is tudja,
Hogy a lánya milyen csalfa
Majd megtudja nemsokára
Mikor sír az unokája.
32., Tisza partján nem jó lefeküdni
Tisza partján nem jó lefeküdni
Mert az árvíz ki szokott önteni
A babámat el találja vinni,
Keservesen meg fogom siratni.
Gyönge harmat neveli a búzát,
Édesanya neveli a lányát
De idővel más viseli gondját
De idővel más viseli gondját.
33., Egy vasárnap délután
Egy vasárnap délután végig mentem az utcán
Azt kérdezték, miért sáros a csizmám
Ha sáros is, poros is, ne kérdezd babám.
Csak azt mond Mariskám, szeretsz-e igazán.
34., Udvaromon kettőt fordult a kocsi
Udvaromon kettőt fordult a kocsi
Édesanyám minden pakkom hozza ki
Hozza ki a behívó levelemet,
Három évig felejtsék a nevemet.
Udvaromon van egy vályú meg egy tó
Abban fürdik három fekete holló
Mindig fürdik mégis sáros a tolla
Büszke lányok vannak itt a faluba.
35., Tizenhárom fodor van a szoknyámon
Tizenhárom fodor van a szoknyámon
Azt gondoltam férjhez megyek a nyáron
De már látom semmi se lesz belőle
Tizenkettőt levágatok belőle.
Tizenkettő, Tizenhárom, tizennégy
Barnakislány ilyen későn hova mégy
Elmegyek én más szeretőt keresni
Mert aki volt, nem érdemes szeretni.
36., Harangoznak a mi kis falunkban
Harangoznak a mi kis falunkban
Édesanyám menjen a templomba
S imádkozzék, a Jó Istent kérje,
Hogy a fiát semmi baj ne érje
Valahol a messze idegenbe.
Majd ha egyszer megsegít az Isten
Olyan árva, olyan kihalt minden
Az hagyott el, akit úgy imádtam,
Akiért én mindig hazavágytam.
Jobb lett volna messze idegenbe.
37., Szánt a babám
Szánt a babám, sej-haj, csireg-csörög a járom,
Szánt a babám a vicei határon
Száraz a föld hármas eke nem állja,
Szép a babám itt vicében nincs párja
Mondtam babám ne rakd meg a, sej-haj szekeret,
Feltöri a villanyél a kezedet,
Fából van a villanyele, nem másból
Feltöri a tenyeredet, sej-haj, csunyául.
38., Hej, mikor mentem Székesfehérvárra
Hej, mikor mentem Székesfehérvárra
Egyenesen a tüzér kaszárnyába
Széket is adtak, le is ültem rája
Éles az olló a göndör hajam vágja.
Szép göndör hajam lehullott a földre
Gyere, rózsám, szedd fel a kötényedbe
Ahány szálat szedsz fel a kötényedbe.
Hej, annyi százszor jussak az eszedbe.
39., Lányok, ti vicei lányok
Lányok, ti vicei lányok
Szedjetek piros virágot.
Tüzzétek a melletekre és
Gyertek velem a harctérre.
Ott ahol az ágyúk zúgnak,
Apró fegyverek ropognak
Apró fegyverek ropognak
És a szép legények a földre hullnak.
40., Esik eső csendesen az árpa tarlóra
Esik eső csendesen az árpa tarlóra
Gyere, kedves, galambom segíts fel a lóra
Boros vagyok, sej-haj, nem bírok felülni
Szalma deres a lovam nem akar megállni.
Szalma deres a lovam nem eszi a zabot,
Mert még csikó korában az árpára szokott
Barna kislány, sej-haj, szoktatta azt rája
Engem pedig a csókos szájára.
41., Kimentem a selyemrétre kaszálni
Kimentem a selyemrétre kaszálni
De nem tudtam én a szénát levágni.
Mert nem látszott a sok sárga virágtól
Régi babám, hogy búcsúzzunk egymástól.
Házunk előtt folyik el egy halastó
Abban úszik egy fekete koporsó
Koporsóból kilátszik a szemfedél
Látod babám, de hiába szerettél.
42., Kerek a káposzta
Kerek a káposzta, csipkés a levele
Babám az ölembe gyere
Nem ülök én az öledbe,
Mert az este más ült benne.
Amott a kert alatt, a sötét kőrisfa alatt
Más nézett a két szemedbe.
43., Egyszázasnak ötven a fele
Egyszázasnak ötven a fele
Egye meg a fészkes fekete fene,
Megütöm a csizmám szárát,
Csókolom a babám száját.
Mind azt mondják, részeges vagyok
Pedig csak a jó bort szeretem nagyon
Nem lehet az ember fából
Ki kell rúgni a hámfából.
44., Új sír van a temetőben
Új sír van a temetőben, rajta virág koszorú
Mellette egy édesanya, kinek szíve szomorú
Ne sírj, ne sírj édesanyám,
Ne hullasd a könnyedet,
Hisz jól tudod, hogy a sírból visszajönni nem lehet.
Sírok, sírok, mindig sírok,
Míg könnyeim lehullnak, síromból is fölsóhajtok,
Te voltál a gondozóm.
45., Kimegyek a temetőbe
Kimegyek a temetőbe, beszélek az őrrel
Ássa meg az én síromat még a meleg ősszel
Egy sír helyett kettőt ásson, egy nem elég nékem,
Egyiket a bánatimnak, a másikat nékem.
Hegedűt is csináltasson fehér rózsafából
Húzassa el azt a nótát, nem leszel a párom.
46., Faluvégén van egy kis ház
Faluvégén van egy kis ház
Annak nincsen lakója,
Ablakában kinyílott egy ibolya
Este reggel öntözgettem, mégis el van hervadva
Az én árva bús szívemnek nincsen vigasztalója.
Végig mentem a főutcán, benéztem a templomba
Ott látom a régi babám, tiszta fehér ruhában
Azt hitted, hogy engem csalsz meg, Megcsaltad te magadat,
Nem találsz te régi babám nálamnál igazabbat.
Kiskertemben, van egy rózsa, kilenc bimbó van rajta
Arra járt a régi babám, leszakítni akarta
Ne szakítsd le régi babám, kinyílik nem sokára,
Ha a szombat esti harmat szépen leszáll reája.
47., Ilyenkor a mi falunkban
Ilyenkor a mi falunkban estét harangoznak,
Nem sokára becsukódik egy muskátlis ablak,
Orcájára hull a könnye egy szép barna lánynak,
Ilyenkor a mi falunkban engem hazavárnak.
S ha meghalok, vigyetek a csendes temetőbe
Dobjatok egy szál virágot a sírom mélyébe
Dobjatok egy fehér rózsát boldog álmom
Mert én nékem itt a földön nem volt boldogságom.
48., El foglak feledni, akárhogy fáj
El foglak feledni, akárhogy fáj,
Nem foglak szeretni továbbra már
Sírjál, ha tudsz még, bár én is tudnék
Könnyeket hullatni még
Nékem nincsen könnyen, elfolyt már csöndben
Szívem már nem a tiéd
El foglak feledni, akárhogy fáj,
Nem foglak szeretni továbbra már
49., Tavasz esti kóbor szellő
Tavasz esti kóbor szellő vidd el fájó szívem dalát messzire.
Egy nevető szőke lánynak, kinek már ez összetört szív semmise.
Súgd meg néki a fölébe, hogy búval töltöm napjaimat egyedül.
Hideg tél van a szívemben, tavasz soha nála nélkül, nem derül.
Nyári esti kóbor szellő, megérkezett babámtól az üzenet.
Azt üzeni az a csalfa, hogy ő engem elhagyott, és nem szeret.
Tavasz ébred a szívemben, most tudtam meg mi az igaz szerelem,
Szerettem egy barna kislányt, amíg élek, soha el nem feledem.
- Temető kapuja
Temető kapuja sarkig ki van nyitva,
Odajárnak a szép vicei lányok, rólam szedik a virágot
Szedjétek, szedjétek rólam a virágot.
Csak azt a szép fehér liliomot lányok,
Le ne szakítsátok
Ha leszakítsátok, el ne hervasszátok,
Ültessétek a sírom tetejére
Mélyen a feketeföldbe.
51., Egy vasárnap mentem a templomba
Egy vasárnap mentem a templomba,
Fehér galamb szállott a vállamra,
Fehér galamb súgja a fülembe,
Megkaptam a behívó levelem.
Megkaptam a behívó levelem,
Könnyes szemmel olvasom a nevem.
Az van írva, mind a négy sarkára, sarkára,
Árván maradsz babám nemsokára.
Árván maradsz falu szép leánya,
Már én többet tihozzátok nem járok
Amit jártam azt is köszönjétek
A Jóisten maradjon veletek.
52., Árvalányhaj lengedez a hegytetőn
Árvalányhaj lengedez a hegytetőn,
Árva vagyok elhagyott a szeretőm
Ha elhagyott, nem kell nékem szerető
Szeretőm lesz majd a gyászos temető.
Ha meghalok, mondjátok a babámnak
Ne sirasson hétköznap, csak vasárnap,
Akkor is csak bal szemével sirasson,
Jobb szemével a lányokra kacsintson.
Ha meghalok, széles utón vigyetek
Babám kapuja elé letegyetek.
Nyissátok föl gyászkoporsóm fedelét
Hadd hullassa rám a forró (síró) könnyeit.
Ha meghalok, meghagyom a babámnak,
Ne sirasson hétköznap csak vasárnap
Akkor is csak jobb szemével sirasson,
Balszemével babájára kacsintson.
53., Kéket nyílik az ibolya, nem sárgát
Kéket nyílik az ibolya, nem sárgát
Mit tagadod, te is jártál énhozzám
Ég és föld a szemtanúja
Hányszor voltál vállaimra borulva.
Vállaimra ráborultál, zokogtál,
Ajkaimról páros csókot raboltál.
Esküdöztél égre, s földre,
Hogy hű maradsz mind örökre, s megcsaltál.
54., Te csaltál meg
Te csaltál meg, nem én téged
Verjen meg az Isten téged
Aludj babám, aludjál,
Soha föl ne virradjál
Ha te engem megcsaltál.
Nem kívánok egyéb átkot,
Akasztófán járjál táncot
Fújja a szél gatyádot,
Verjed össze bokádot,
Ha te engem megcsaltál.
Nem kívánok egyéb átkot,
Egyél meg egy mázsa mákot
Minden nap csak egy szemet,
Addig élj, míg megeszed
Ha te engem megcsaltál.
55., Érik a ropogós cseresznye
Érik a ropogós cseresznye
Kérik a lovamat cserébe,
Én a lovamat cserébe, senkinek sem adom
Avval megyek a csárdába, csárdás kisangyalom!
Így akar, úgy akar, nem akar szeretni a galambom.
Érik a ropogós cseresznye, kérik a szememet cserébe
Én a szememet cserébe senkinek nem adom,
Mer, akkor a legényeket mivel csalogatom
Így akar, úgy akar, nem akar szeretni a galambom.
56., Gyönge a nádszál
Gyönge a nádszál. lehajlik a földre,
Sír a kislány, elhallszik messzire,
Elhallszik a csendőr laktanyára
Megszabadulok babám nem sokára
Ha megszabadulok meg is házasodok
Azt veszek el, akit én akarok.
Elveszem a falu legszebb lányát,
Kivel eltöltöttem sok csendes éjszakát.
Sok csendes éjszakát, sok számos napokat,
Verje meg az Isten, csalfa lányokat,
Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja
Aki a babáját hűtlenül elhagyja.
57., Büszke huszár
Büszke huszár hajlik ki a nyeregből
Csókot kér a régi szeretőjétől
Adj egy csókot régi babám az útra,
Isten tudja látlak-e még, vagy soha.
Csókot kérni a huszártól nem lehet
Mert a huszár igaz szívből nem szeret.
Ha a huszár igaz szívből szeretne
Maga mellé a nyeregbe ültetne.
Gyönge vagy még kisangyalom a lóra,
Játszik a ló, te meg leesel róla.
Majd ha egyszer én ülök a nyeregbe
Táncolok a kisangyalom kedvére.
58., Indulóra fütyöl a masina
Indulóra, indulóra fütyöl a masina,
Magyar fiúk masíroznak abba
Masíroznak messze idegeny országba
Oroszország hegyes völgyes széles határába
Ez a vonat, ha megindul, meg sem akar állani.
Kolozsváron ki szeretnék szállni.
Gépészlegény állj meg, állj meg a gőzőssel
Csak még egyszer beszéljek a régi szeretőmmel.
59., Ellőtték a jobb karomat
Ellőtték a jobb karomat, folyik a piros vérem
Nincsen nékem édesanyám, ki bekösse nékem.
Gyere, kisangyalom, kösd be sebeimet!
S gyógyítsd meg a bánatos szívemet.
Pokrócomnak a négy sarkára rá van a nevem varrva.
Nincsen nékem szép szeretőm, ki azt elolvassa.
Hadd olvassa le sírva az a bús reguta katona
Kinek van még a kaszárnyában harminchat hónapja.
60., Este van már késő este
Este van már késő este, de sötét van,
Ez a párnám a fejem alatt nem jól van
Gyere babám, igazítsd meg fáj a gyönge szívem
Vigasztald meg, hogy ne fájjon.
Este van már késő este, de sötét van,
Nem tudom az országútját, merre van
Gyere babám, gyújtsál gyertyát.
Mutasd meg az ország útját, hogy merre van.
61., Lyukas a kalapom teteje
Lyukas a kalapom teteje, kilátszik a hajam belőle.
Szégyellem magamat, legény létemre
Lyukas a kalapom teteje
Elvágtam az ujjam, jaj de fáj,
Fügefalevelet tettem rá.
Fügefa levele éjjel harmatos
Alacsony a babám, de csinos.
62., Most jöttem Gyuláról
Most jöttem Gyuláról, Gyulafehérvárról
Megbotlott a kesely lábú lovam, lehullt a patkója.
Csak egy maradt rajta, az is kotyog rajta
Kovácslegény az én jó barátom,
Igazítsál rajta.
Meg is igazítom, meg is vasalgatom,
Barna kislány a két orcáját meg is csókolgatom
63., Szombaton délután
Szombaton délután, nem leszek itthon
El fogok utazni a gyorsvonaton
Gyorsvonat, személyvonat valahol megáll
Nyújtom a jobb karom, szervusz, babám.
Szeretni, szeretni, szerettelek,
Feleségül elvenni mégse mertelek,
Mennyasszonyi fátyol, ha a fejedre kerül
Szívem a bánatba belemerül.
64., Ennek a kis barna lánynak
Ennek a kis barna lánynak dombon van a háza
Magos jegenyefa nőtt az udvarába,
Magos jegenyefa földre lehajlik az ága,
Ennek a kis barnalánynak én leszek a párja.
Ennek a kis barna lánynak rövid a szoknyája
Mondtam az anyjának varrjon fodrot rája
De az édesanyja azt felelete rája,
Kinek nem tetszik a lányom, ne járjon hozzája.
65., Kocsmárosné, de savanyú a bora
Kocsmárosné, de savanyú a bora,
Olyan, mint a valóságos vadalma
Kocsmárosné cukrozza meg savanyú borát,
Még az éjjel elszeretem a lányát.
Szomszédasszony, de hamis a kutyája
Nem járok és lopni az udvarába
Szomszédasszony kössem meg a hamis kutyáját
Még az éjjel elszeretem a lányát.
66., Zsebkendőm négy sarka
Zsebkendőm négy sarka simára van vasalva
Mind a négy sarkára babám neve van varrva
Egyik szőke, a másik barna, a harmadik csodaszép
Megállj te csodaszép, majd eszedbe jutok még.
Majd eszedbe jutok babám, de már akkor késő lesz,
Késő lesz, soká lesz, mert a szívem másé lesz.
67., Besorozták a magyart katonának
Besorozták a magyart katonának
Adjon lovat, mert én gyalog nem járok.
Ha lovat ád, szürkét adjon, hej, de nem sárgát,
Szőke kislányt szeretek én a faluban nem barnát.
Nyitva van a százados úr ablaka,
Barna kislány sírva sétál alatta
Ne sírj kislány, mert úgyis be vagyok már sorozva
Nem sokára meghallod, hogy be is leszek rukkolva.
68., Van nekem egy rettenetes szokásom
Van nekem egy rettenetes szokásom
Ha bort iszom, a pálinkát kívánom
Erre még az öregapám öregapja tanított
Aki még a hordóval is koccintott.
Szombat este haragszik rám az asszony
Ha lefekszem, én azonnal elaluszom
Nem alszom, én csak a szemem behunyom, hogy ne lássam
Ez nékem a minden esti szokásom.
Beleesett egy nagy légy a boromba
69., Édesanyám kössön kendőt
Édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére
Menjen el a legszebb lányhoz a falu végére,
Mondja meg a legszebb lánynak, el szeretném venni,
Kérdezze meg, akar-e a feleségem lenni.
Édes fiam, azt a kislányt vedd ki a fejedből
Nem érdemli, hogy szeressed, szívedből, lelkedből.
A minap is azt üzent gazdagabb is kérte,
Édesanyám fáj a szívem, majd meghalok érte.
70., Csak, csak, csak az esik nékem keservesen
Csak, csak, csak az esik nékem keservesen,
Büszkén jár előttem a régi kedvesem
Olyan büszke, mintha sose látott volna
Mintha, a szeretője sose lettem volna.
Nem zörög a levél, ha a szél nem fújja
Jártam hozzád babám, az anyád is tudja.
Jártam hozzád babám, nem fogok többé járni.
Meg fogod majd te is látni, fog a gyönge szíved fájni.
71., Édesanyám nem bírok elaludni
Édesanyám nem bírok elaludni,
A kapuban legényt hallok beszélni.
Édesanyám eresszen ki hozzája
Fáj a szívem, majd meghalok utána.
Hadd el lányom, ráérsz te még kimenni
Ráérsz te még a legénnyel beszélni,
Tudom anyám, jól tudom, hogy ráérek,
Azt is tudom, hogy nem sokáig élek.
Zölderdőben terem a mérges kígyó
Szép leányból lesz a legénycsábító
Ugye anyám milyen boldog ki csúnya
Szegény legény szívét nem szomorítja.
72., Bor, bor, bor
Bor, bor, bor, de jó a vicei bor
Ha az asszony kér belőle
Félre áll a kontya tőle
Bor, bor, bor, de jó a vicei bor
Víz, víz, víz, de jó a vicei víz
Aranyhalak úsznak benne
Barna kislány az ölembe
Víz, víz, víz, de jó a vicei víz.
73., A vicei templomtorony
A vicei templomtorony, beleakadt a szalagom,
Ha még egyszer bele, beleakad,
Fáj a szívem, majd meghasad.
Ráültem a kemencére, elégett a szoknyám széle,
A széle a széle, a szoknyám széle,
Megvér a jó anyám érte.
Nem ettem én ma egyebet, csak egy fazék aludttejet,
Még aztat is kanál nélkül.
Megélek a babám nélkül.
74., Barna kislány, sejehaj
Barna kislány, sej-haj, a te fekete szemed
Megöl engemet a te gyönyörűséged,
Sok szép szavaid föl vannak nálam írva,
Barna kislány, sejehaj, érted tesznek a sírba.
Barnakislány, sejehaj, ha te tudnád, amit én
Hogy milyen igazságos hű szeretőd vagyok én
Olyan igazságos, mint a fényes holdsugár,
Amely körös-körül az ég alatt jár.
75., Befogom a lovam
Befogom a lovam, befogom a lovam
Zöldre festett kis kocsimba
Elviszem a búzám, elviszem a búzám, a bethleni gőzmalomba.
Megkérem a lisztes molnárt, őrölje meg a búzámat,
Hej, oda haza, úgyis odahaza más öleli a babámat.
Ha bemegyek babám, ha bemegyek babám, a vicei csárdába.
Rávetem a szemem, rávetem a szemem,
Mindenik magyar lányra
Minden lánynak van babája, kivel mulat a csárdába
Hej, csak az enyém, csak az az ügyes legény hervad el a kaszárnyába.
Fekete cserepes
Minden lánynak van babája, kivel mulat a csárdába
Hej, csak az enyém, csak az az ügyes legény hervad el a kaszárnyába.
76., Kimosom a zsebkendőmet
Kimosom a zsebkendőmet, tiszta fehérre
Nem is adom akármilyen legény kezébe
Annak adom, kit igazán szeretek,
Akivel az oltár elé mehetek.
Zöld az árpa, zöld a búza, kukoricaszár,
Jaj de csinos, jaj de büszke a vicei lány.
Körös-körül szalagos a köténye,
Rá sem néz az akármilyen legényre.
77., Viszi a híd a felszegi hidat
Viszi a híd a felszegi hidat,
Rajta viszi az én galambomat.
Megyek anyám kifogom belőle
Három évig voltam a szeretője.
Számon bámon, amit cselekedtem
Hogy én veled szerelembe estem
Szerelembe nem estem, csak szóba
Sajnálom, de nem tehetek róla.
Szánom bánom hogy megházasodtam
78., Most még hideg van, fagyos a virág
Most még hideg van, fagyos a virág
Most még titokban járok tehozzád.
Most még bimbó sincs, virág sem terem
Most még titok a csók, s a szerelem.
Lesz még kikelet, lesz még napsugár
Lesz még a mi szívünk is boldog talán
Lesz még a mi szívünk egy kacagó remény
Lesz még e barna kislány szíve az enyém.
79., Már én nékem nem sok idő van hátra.
Már én nékem nem sok idő van hátra.
Kufferomat viszik az állomásra.
Olyan ügyes barna kislány a kedvesem
Amíg élek én soha, soha el nem felejtem.
Kisöcséim, arra kérlek titeket,
Szüleimre jól gondot viseljetek
Én reám is gondot visel a két karom
Ha megforgatom fegyver, fegyverem és banétom.
80., Zavaros a Tisza vize
Zavaros a Tisza vize nem tiszta
Ráhajtottam, kispej lovam nem issza.
Hogy is inná, milyen zavaros
Mikor ez a kislány haragos.
Leszedik az ibolyát a szagjáért,
Elveszik a csúnya lányt a rangjáért.
Milyen is a vicei legény
Nem kell a széplány, csuhaj, ha szegény.
Nem vagyok én részeg babám, csak boros
Nem szűk nékem ez az utca, csak poros.
Nem tántorgom, a lépést cifrázom,
Ez nékem a mindennapi rendes szokásom.
81., Piros pántlikás
Piros pántlikás az én lájbim eleje,
Gyáva legény, kinek nincs szeretője,
Gyáva legény kinek kettő, hej, de három nincs
Nem is magyar lány, kinek szeretője nincs.
Mikor mentem én a falumból kifelé
Lányok kísértek az állomás felé.
Mindegyikkel kezet adtam sorjába.
Csak a régi babám maradt legutoljára.
Szervusz, régi babám, add ide a jobb kezed,
Mert én téged igazán szerettelek.
Jártam hozzád sok esőben, sok sárban
Szerettelek babám tiszta szívből hiába.
82., Aranyos kis Bözsikém
Aranyos kis Bözsikém, amíg hozzád jártam
Ablakid alatt, de sokszor megálltam
Kérdezd mg a muskátli virágot
Hány számos éjszakát töltöttem én nálad.
Aranyos kis Bözsikém, amíg hozzád jártam
Ablakid alatt, de sok legényt láttam.
Szagolták muskátli virágot.
Én meg a szobában csókoltam a szádot.
Aranyos kis Bözsikém, fogsz te majd búsulni,
Mikor engem katonának fognak vinni
Elrabolnak tőled egy szombat este.
Sok számos csókodért áldjon meg az Isten.
Aranyos kis Bözsikém akkor fogsz majd sírni,
Mikor engem temetőbe fognak vinni.
Rá lesz írva gyászos koporsómra
Aranyos kis Bözsikém te tettél a sírba.
83., Megette a fekete tyúk a meggyet
Megette a fekete tyúk a meggyet.
Életemben nem szerettem csak egyet.
Azt az egyet, sejehaj, ha a világ látja is
Megölelem, megcsókolom százszor is.
Lányok, lányok, nektek nyílik a rózsa,
Menyecskéknek, a savanyú uborka.
Menyecskéknek, sejehaj, akkor lesz a jó világ
Mikor kinyílik az uborka virág.
84., Fekete a kökény
Fekete a kökény fehér a virágja
Bort iszik a legény, piros az orcája
Azt hiszik a lányok, hogy pünkösdi rózsa
Pedig a szerelem lángja lobog rajta.
Istenem, Istenem, én édes Istenem,
Mikor lesz én nékem szép szabad életem?
Akkor lesz én nékem szép szabad életem,
Mikor a babámat kedvemre ölelem.
Verd meg Isten verd meg a szeretőm házát,
De még jobban verd meg a benne lakóját.
Azt se mindegyiket, csak az édesanyját
Miért nem engedi, hogy szeressem a lányát?
85., Jaj, de szépen harangoznak
Jaj, de szépen harangoznak az én kedves galambomnak
Most viszik az esküvőre, sej-haj,
El sem búcsúzhatok tőle.
Leszakadt a kutam gémje, mivel itatok estére
Piros szalagot kötök a gémre
Mégis itatok estére.
Asszony, szeresd az uradat, érte ne veresd magadat!
Lesz majd nékem egy ügyes feleségem,
Akivel a világomat éljem.
86., Nyílik a rezeda virág
Nyílik a rezeda virág, rukkolnak a katonák
Magyar fiúk mennek az állomásra
Jön a vonat kiviszi a regatba.
Húzd ki bundás a nevem, hogy még legyen jó kedvem
Míg a nevem a nagykönyvben benne lesz,
Addig nékem szép szeretőm sose lesz.
87., A vicei hármas határ
A vicei hármas határ bolond, aki lányokhoz jár (nyehónye)
Lám én menyecskékhez járok, ha akarok ott is hálok nyehó
Lapi, lapi, cserelapi, gyere babám hozzám lakni. nyehó
Ha eljössz majd hozzám lakni, megtanítlak mosogatni. nyehó
Az én babám olyan forma, mintha bivály bornyú volna,
Ha, kihajtom a legelőre, messze hallik a bőgése.
Lapi, lapi, cserelapi, gyere babám hozzám lakni.
Ha eljössz majd hozzám lakni, megtanítlak mosogatni.
88., Haragszik a nap a holdra
Haragszik a nap a holdra, a hold is a csillagokra
A csillagok a felhőkre, én a régi szeretőmre.
Kibékült a nap a holddal, a hold is csillagokkal
A csillagok a felhőkkel én a régi szeretőmmel.
89., Elmegyek az ácshoz
Elmegyek az ácshoz fejfát csináltatni
Aranyos betűkkel nevem ráíratni
Aranyos betűkkel babám azt iratom rája
Itt nyugszik a szerelemnek egy elhervadt rózsája.
Szerelem, szerelem, átkozott szerelem
Te csaltál meg engem verjen meg az Isten
Te voltál szívemnek első és a legutolsó
Készen van már számomra a diófa koporsó.
90., A malomnak nincs kereke
A malomnak nincs kereke, mégis lisztet jár
Tiltsák tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár.
Tiltsák tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár.
Volt nekem egy szép szeretőm, de az olyan volt
Ha egy nap nem láttuk egymást négy nap beteg volt
Ötödik nap megkérdeztem, mi lelt téged volt, mi lelt téged volt,
A szívemet a szerelem körül fogta volt.
A szívemet a szerelem körül fogta volt.
Acca rózsám a kezedet, forduljunk egyet
Aztán menjünk ki a kertbe, hogy szedjünk meggyet.
Aztán menjünk ki a kertbe, hogy szedjünk meggyet.
91., Új a csizmám
Új a csizmám, a szegre van felakasztva
Sarkantyúját megette a rozsda
Összeverem olyan legény módra
Mindegy szélig lepereg a rozsda róla.
Új a mentém a szegre van felakasztva
Három éve nem volt leakasztva
Így is úgy is ott annak a helye
Még az éjjel betakarlak rózsám vele.
92., Piros bort ittam az este
Piros bort ittam az este, ragyogós csillagos galambom,
Most is részeg vagyok tőle, ragyogós, csillagos galambom.
A lábamon alig állok, állok, mégis szeretnek a lányok
Ragyogós csillagom, galambom,
Elment az én rózsám Pestre, ragyogós, csillagos galambom
Újság hordó lett belőle, ragyogós, csillagos, galambom.
Másnak hordja az újságot, nékem a szomorúságot,
Ragyogós, csillagom, galambom.
93., Menyen már a hajnalcsillag lefelé
Menyen már a hajnalcsillag lefelé
Az én rózsám, most menyen hazafelé
Lábán van a csizmája
Magos sarkú kis csizma
Rásütött a hajnalcsillag sugara.
Amerre jársz, édes rózsám, kívánom,
Még a föd is piros rózsává váljon.
A zöld fű is piros rózsát teremjen
A te szíved soha el ne feledjen.
94., Kiöntött a Szamos (Nyárad) vize homokos partjára
Kiöntött a Szamos vize homokos partjára
Két szélét beültettem szomorú fűzfával.
Szomorú fűzfának ága reá hajlik a síromra
Télen, nyáron, bánatában ki van virágozva.
Zúg az erdő, cseng a mező, vajon mi van benne?
Negyven négyes magyar bakák (fiúk) masíroznak benne.
Éppeg tegnap jött újságba, a katonának el kell menni.
Utoljára jövök hozzád, babám búcsút venni.
95., Kalapom, kalapom, csorgója
Kalapom, kalapom, csorgója, sört innék, bort innék, ha volna
Akár iszom, akár nem így is úgy is csak részeges a nevem.
Kalapom, kalapom, csorgója… a szeretőm elhagyott
96., Akkor szép a magyar huszár
Akkor szép a magyar huszár, ha felül a lovára
Sarkantyúját belevágja a lova két oldalába
Kantár szára hosszúra van eresztve
Ne félj, csárdás kisangyalom, nem leszel elfeledve.
Kis kalapom nagy kalapom felakasztom a szegre.
Három kerek esztendeig nem teszem a fejemre.
Föl teszem a negyedik október elején
Szabadságos kéknefelejcs virágzik a tetején.
97., Már ez után babám
Már ezután babám, így élem világom
Kalapom a jobb szememre vágom
Jobb szememről a bal szememre vágom
Csak a leszerelő kis könyvemet várom.
Már ezután babám két szeretőt tartok
Az egyiktől a másikhoz járok
Ha az egyik hűtlen talál lenni
Megyek a másikhoz szívből fog szeretni.
98., Zöld a kökény, recece
Zöld a kökény, recece
Ha megérik fekete
Én utánam barna kislány ne gyere.
Mert én is annak a babája vagyok,
Aki nékem minden este páros csókot adott.
Zöld a kökény, recece
Ha megérik fekete
Én utánam barna kislány ne gyere
Zöld a kökény ihaja,
Ha megérik csuhaja,
Én utánam ne törjön a nyavalya.
Mert én is annak a babája vagyok,
Aki nékem minden este páros csókot adott
Zöld a kökény, recece
Ha megérik fekete
Én utánam barna kislány ne gyere
99., Túr a disznó
Túr a disznó, túr a mocsár szélen
Tartottam szeretőt, de már régen
Ha tartottam megszenvedtem érte.
Cudar világ, ne hánd a szememre.
Esik az eső nagy sár van az utcán
Barna kislány sírva mos a kútnál
Sírva mondja az édesanyjának
Anyám a szeretőm viszik katonának.
Ne vigyenek engem katonának
Meghasad a szíve a babámnak
Meghasad a babám gyönge szíve
Hej ha engemet elrabolnak tőle.
Lányok, lányok, tőlem tanuljatok
Tőlem a legénynek csókot ne adjatok
Mert az a csók nem esik hiába
Könnyeket hullajt a bölcső oldalára.
100., Kikötöm a kispej lovam
Kikötöm a kispej lovam a csárda elébe
Lehajtom a fejem a barna babám ölébe
Lehajtom a fejem a barna babám ölébe
S hullajtom a könnyeim a rózsás kötényébe
Ezt a csárdás kis kalapot édesanyám vette
Bele a bokrétát a szeretőm anyja tette
Sír az édesanyám a szeretőm anyja gyászol
Ellenséges ágyúgolyó választ el egymástól.
Csak még egyszer gyere ki a kaszárnya elébe
Hadd öleljen átol a vékony karcsú derekadat
Magamévá teszlek, babám úgy szeretlek téged
Még a piros véremet is feláldozom érted.
101., Elment a pap ürgézni
Elment a pap ürgézni, fürgézni, elfelejtett misézni, misézni
Megállj ürge kivájom a szemedet, megetted a nyári keresetemet.
Három hordó borom van, borom van, mind a három csapon van, csapon van
Én fekszem a csöpögő csap alá, Te a babám az ágy alá a sötétbe.
102., Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok.
Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok.
Ennek a kislánynak utat mutassatok.
Utat mutassatok a sűrű erdőben
Vagy a kolozsvári gyászos temetőben
Két út áll előttem melyiken induljak
Verd meg Isten verd meg a szeretőm házát
De még jobban verd meg a szeretőm házát,
Azt se mindegyiket csak az édesanyát,
Miért nem engedi meg, hogy szeressem a fiát.
Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom.
Nem seper már többé az én gyönge karom
Sepertem eleget, seperjen már más is
Öleltem a babám, ölelje még más is.
103., Rózsabokor a domboldalon
Rózsabokor a domboldalon, borulj a vállamra angyalom
Nem borulok, van már szeretőm, szüret után lesz az esküvőm.
Azt mondják rólam a rokonok, hogy én Isten tagadó vagyok.
Pedig én most is imádkozom, szíved dobbanását hallgatom.
Reszket a folyó örömében, ringatja a napot kelőben.
Ringatja a napot kelőben, mint én téged édes kedvesem.
104.,Elhagyott a babám, jár egy másik után
Elhagyott a babám, jár egy másik után
Másnak kacsingat a szemébe.
Megbánod, ezt tudom, valaha
De már akkor fütyülök a szavadra.
Leborulhatsz elém, bőghetsz, mint egy tehén
De már akkor késő
105., Elment a párom Dél-Amerikába
Elment a párom Dél-Amerikába, de én nem megyek utána
Írtam néki, de sok szép levelet, hagyjon békét a szerelemnek,
Mert annyi páros csókot raktam (fogyasztottam) rája, mégse lehetek a párja.
Porzik, porzik, a vicei utca mikor végig megyek rajta
Nyílik, nyílik a babám ablaka, mikor betekintek rajta
Nyisd ki babám ablakaidat, hadd mondjam el panaszaimat
Egy kislánynak, de sok a panasza, nincsen, aki meghallgassa.
- Kiskút kerekes kút
Kis kút, kerekes kút van az udvarunkba',
de szép barna kislány van a szomszédunkba',
csalfa szemeimet rá se merem vetni,
fiatal az édesanyja, azt is kell szeretni!
Ennek a szép barna lánynak dombon van a háza.
Sudár jegenyefa van az udvarába',
sudár jegenyefa földre hajlik az ága,
ennek a szép barna lánynak én leszek a párja, / riglizni /.
- Lágy a kenyér igazán csakugyan, pirítani nem lehet.
Lágy a kenyér
Igazán csakugyan
Pirítani nem lehet.
Gyenge a lány
Igazán csakugyan
Férjhez adni kellene.
Meg kell kérni
Szépen kérni
A Mariska mamáját.
Adja hozzám
Igazán csakugyan
Feleségül a lányát.
Meg kell kérni
Szépen kérni
A Mariska mamáját.
Adja hozzám
Igazán csakugyan
Feleségül a lányát.
- Kerek ez a zsemle, nem fér a zsebembe
Kerek ez a zsemle nem fér a zsebembe,
Kétfelé kell vágni, úgy kén megpróbálni, így kell megpróbálni.
Kétfelé kell vágni, úgy kell megpróbálni, éljen Garibaldi.
Jó bor, jó egészség, szépasszony, feleség.
/:Szépasszonynak, jónak, jó járású lónak, kár megöregedni.:/
Kerek ez a zsemlye,
Nem fér a zsebembe,
Haragszik a rózsám,
Nem ül az ölembe,
Én sem az övébe.
- Nem zörög a haraszt…
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja,
Virágos a kedvem, ha a cigány húzza.
Hajlik szívem jobbra, balra:
Mindegy neki: szőke, barna.
Nem vagyok én olyan válogatós fajta.
Rólunk beszél már az egész világ szája,
Azt mondják, hogy te vagy az én szívem párja.
Tagadjuk, hogy igaz volna:
Mégis azt mondja a nóta,
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.
- Most jöttem Gyuláról, Gyulafehérvárról
Most jöttem Gyuláról
Gyulafehérvárról
Leesett a lovamról a patkó
A három lábáról.
Csak egy maradt rajta
Az is kotyog rajta.
Kovács legény lelki jó pajtásom
Igazítsál rajta.
Kovács kalapácsa
Mind azt veri rája
Hogy ennek a kesely lábú lónak
Magyar legény a gazdája.
Magyar legény a gazdája
Iszik a csárdába.
Iszik-eszik múlat a csárdába,
Lova hasig jár a sárba.
Látod, babám látod
Ezt a gyufaszálat?
Mikor az a gyufa kivirágzik.
Babám akkor leszek párod!
Semmi, babám semmi,
Így kell annak lenni.
Mindenféle forró szerelemnek
Vége szokott lenni
Villás farkú fecske
Szép barna menyecske
Hogyan tudtál ilyen messze jönni
erre az idegen földre.
Nem jöttem én gyalog
Lovam lába hozott
Csalfa volt a kis angyalom szeme
Azzal csalogatott ide.
111., Amikor a legények a harctérre indulnak
Leszedik a szilvát, ha érik, férjhez megy a leány, ha kérik
Ha nem kérik, maradjon, minden este az anyjával aludjon.
Maradj az anyádnak, sepregető lánynak,
- Nem iszok én pálinkát, mert hiába becsapott a kocsmárosné lánya
- Amikor a legények a harctérre indulnak
114., Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok
115., Két út van előttem,
116., Menyecskének a holdvilág világít.
117., Fejér fuszulyka virág, ne járj hozzá napvilág
Gyere hozzám, késő este sötétben
118., Akkor szép a magyar huszár, ha felül a lovára
119., 44-es hegyi vadász
