Engedjenek meg egy rövid történeti áttekintést Vicéről, mely Lőrinczi Károly plébános kutató munkája eredménye. Szóbeli engedélye alapján adom közre, mely minden érdeklődő számára megtalálható a www.possibilitas-vice.ro honlapon, vagy elérhető Vicei Római Katolikus Templom címszó alatt is.
Földrajzi elhelyezés
Vice Beszterce-Naszód megye egy kis települése.
Beszterce-Naszód megye (románul Bistriţa-Năsăud) Románia északi részén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Beszterce (83 039 lakos). Szomszédos megyék: keleten Suceava megye, nyugaton Kolozs megye, északon Máramaros megye, délen Maros megye. 2002-ben 311 657 lakosa volt, a népsűrűség 58/km2. A románok a lakosság 90 %-át teszik ki. A magyar kisebbség aránya 6 %. A megyében élnek még cigányok és nagyon kevés német ajkúak.
A megye területe 5 355 km2. Ennek egyharmadát a Keleti-Kárpátok hegységei foglalják el: Cibles, Radnai-havasok, Szuhard-hegység, Borgói-hegység és Kelemen-havasok. A többi terület az Erdélyi-medencéhez tartozik.
A megyét átszelő legfontosabb folyó a Nagy-Szamos. Nagyobb mellékfolyó a Beszterce. Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok. A megyében egy municípium Beszterce, három város Bethlen, Naszód és Oláhszentgyörgy és 58 község van, melyekhez összesen 249 település tartozik.
Beszterce-Naszód megye domborzata olyan, mint egy szabadtéri lépcsőzetes nézőtér, amelyik az Erdélyi-medence felé nyílik. Az északi részén egy hegylánc található, a legmagasabb csúcs az Ünőkő (hu) (2279 m), és a Kelemen havasok 2100 m.
Második lépcsőfokot dombok alkotják, melyek a helyláncolatok találkozásánál magasabbak, majd délnyugat felé egyre alacsonyabbak, és az Erdélyi-medencéhez vezetnek. A dombok a megye kétharmadát teszik ki, belefoglalva a megye központi és a nyugati részét.
Éghajlat
Enyhe, szélnek nincs kitéve, jég nem szokta bántani, levegője egészséges.
Megyében az éghajlat mérsékelt kontinentális, jelentős a különbség az évszakok között. Az éves átlagos hőmérséklet 9° C a dombvidéken és 0° C a hegyekben. A legmagasabb hőmérsékletet (38.5 °C) 1954-ben mérték Borgóprundon, a legalacsonyabbat (-33° C) 1954-ben, Tekén. Az első fagyos nap október 1 környékén van, az utolsó május 1 és május 5. között. A hegyvidékeken a fagy 150 napig tart. A Radnai- és a Kelemen-havasokban a hótakaró 160-200 napig marad meg. A csapadékmennyiség 650-1400 mm a tszf. magasságtól függően, meghaladja az országos átlagot. A szél főleg a nyugatról fúj. Erősebb szelek időszaka az április-július, a gyengébbeké a november-december.
Vice elnevezései
Az írásos forrásokban először a település neve a 1315-ben tűnik fel, mint Uyche
1333-1337-ben a pápai tizedlajstromban Vitex és Vite néven írják.
1456-ban már Wyche és Wycze, míg 1492-ben a Leleszi leltárban Vicse, 1830-as statisztikákban a település Vitze névvel szerepel. Román megnevezése ebben az időben Zsitzu.
A Kádár József monográfia szerint a név a szláv vica szóból származik, melynek jelentése: fűzfa.
Lestyán F. szerint: „1315-ben az oklevelek Wychenek írják. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 93.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1456-ban Wycze, 1458-ban Vicze (C. Suciu: i.m.) formában jelentkezik."
Zsigmond Gusztáv plébános a Domusz Hisztoriában ezeket írja:
„A legrégibb írásos feljegyzés a XIV. századból való. Ez a dokumentum arról tanúskodik, hogy Vicébe római katolikus plébánia volt, és pápai adót fizetett. Egy 1894-ben írt 85-dik füzet 614 lapjára, amely szerint Vicét „Vitex”-nek neveztek. Később „Vicze” majd az 1900-as években lett Vice”
Ugyancsak a fentebb említett füzet tanúsága szerint a falut magyarság lakta. A falu határában igen nagy szőlős volt, és ez a szőlősről egészen az 1870-es évekig tudtak.
Fekvése
A megye délnyugati részén helyezkedik el, és az Apanagyfalu községhez tartozik. Dombos vidéken fekszik, de találhatók tágas patakvölgyek és menedékes, lankás csúcsok.
Vicével határos települések: északon Bőd, délen Cente, keleten Magyarborzás és Apáti, nyugaton Csaba, Kötke és Szépkenyerűszentmárton.
Lakossága: 2008 decemberében 296 fő katolikus, 70 fő református, és 30 fő ortodox
Kádár szerint a „Stábos” és „Kertek megett” nevű hegyek közt fekszik egy része, a más a nyílt térségre nyúlik le, melyen az aranyosszentmiklósi és bődi út megy át. A község keleti részét a centei patak szeli át, mely Bődön alól, a Mellesbe ömlik.
Ugyancsak Kádár írja: „Egy völgyben a patak mellett fekvő község, két részre osztott határa kelet és nyugati irányba terjed, földje félig barna és nem termékeny, 6 ökörrel két ízben szoktak szántani, a búzát és rozsot tisztán termi; szénája jó, erdeje s tűzrevaló fája van; hadi-út terheit olykor hordozza; őrlő helye és piacza Szamosujvár, melytől 2 mfldnyire van. 1821-ben a Cziráki urbéri osztályzatban határa adózás tekintetében az I. osztályba tartozott."
Egy 1900-zas forrás a következő képen írja le vice fekvését:
„Vice kisközség a kékesi járásban és Bethlentől 19-km-re, Apanagyfalutól déli irányban 9 km-re, fekszik, a Malomfeli (centei) patak keskeny völgyének bal partján. Népessége 1900-ban
1000 lélek, túlnyomóan római katolikus vallású, magyar nemzetiségű. Református vallásúnak 300 lélek vallotta magát 1900-ban. Román ajkúak, akik kevés kivétellel görög katolikus hitvallásúak voltak ez időben, 111 fővel vannak itt képviselve.”
Vice határa
Vármegyénkben - olvasható Kádárnál - termelni szokott gabonának minden nemét dúsan termelik 1837-ben. Erdeje elegendő, szőlői jó bort adnak. Tava kevés, feneketlennek tartják, de benne sok a hal. Legelője rónás, zsíros, sok juh, szarvasmarha legel rajta.
1898-ban határának talaja kötött, termékenysége közepesen aluli. Erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot, lovat, kecskét, sertést, újabb idő óta pedig bivalyt tartanak és tenyésztenek.
Gyümölcsösében nemes fajú alma, körtve, cseresznye, barack és som.
Tavai elapadtak. Itatója a Kandia patak, kút, Fodor-, Gecze-kút, Babos csorgó.
Határán szerte-szét lehet ugyan követ találni, de rendes kőbányája nincs. Van egy-két kövű patakmalma a magyar kincstár tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban jobbágyai szentmártonnapi censust s évente 1 tehenet adnak.
Határnevek
1749-ben
Nagy ásváy oldala, Kis aj, Nagy Göböly, Nagy kőris erdő, Pap oldala, Nagy kelenczés, Kis csere, Mocsoja, Borzás ágy, Tóhely, Csorgó patak, Csatornás csorgó, Bidestó, Nagy Bábos, Kis Bik, Bíró szénfüve, Szőllőfő, Kápolnán feljül, Kerekrét, Babos pataka. Erdők: Rézkút, Kőris, Mocsoja bükk, Burzuk-bükk, Teriget bükki, Kenderhely.
1769-ben
Pap hídja, Sukercsin fa, Borzás aj, Kilenczes, Dióárka, Tövis kert, Sugó, Kőkút, Kissály előtt, Gyertyános, Kis aj, Szénégető, Csabai kút, Tekenyős, Burzok patak, Zájok erdeje, Füzesi
mező oldala.
1754-ben
Felső határban: Szt Márton kútja, Patring, Mocsója; Alsó fordulóban: Sugó, Törvényfa, Bődi irtóvány, Kistó, Burzokra menő út, Csepegő, Babos hidja, Szőlő oldal, Bongord, Aranyos fája.
1812-ben
Felső fordulóban: Szt Márton kútja, Patring, Ország útja, a Brebinyi, Pap oldala, Mocsoja; Alsó forduló: Kistó, Csepegő, Suga, Akasztófáknál, Bárányos, Babos patak.
1864-ben
Rézkút, szántók, irtványok és erdős helyek: Borzásaj, Ásvány, Kőris, Pap oldala, Patring,Burzok, Csepegő, Bábos, Bódi irtvány.
1898-ban
Alsó Sugó, Kincses, Bábos, Bábosicza, Burzuk, Pap oldala, Patring, Kőris szénégető, Borzásaly, Rézkút, veres a vize, innen a neve.
1900-ban Vice területe 2968 k. hold.
Vice földbirtokosai
A XVII. század végén és a XVIII.-nak elején Vice a Kapi és a Mindszenti családoknak volt a törzsfészke. Kastélyaikban állítólag Apaffy fejedelem, sőt II. Rákóczy Ferenc is többször megfordult.
Részjószágokkal bírtak itt valaha az Apor, Zábróczky, Jétei és Toldalagi családok is.
1771-1772-ben pedig a Kemény, Huszár, Haller, Lázár, Perényi, Keresztury és Bánffy családok voltak Vicének földesurai. Az említett kastélyok azonban elpusztultak, sőt udvarházat a Máriaffy család sem hagyott hátra, mely később itt középbirtokot szerzett. E család nemesi jószágát Máriaffy Alberttől Fogarasy Mihály erdélyi püspök 1876-ban 40.000 forintért vásárolta meg. A püspök jogutódjától, Fogarassy Mihálytól pedig 120.000 K-ért Bethlen András gróf 1893-ban telepítési célokra szerezte meg.
Vice telepítése
Kádár a következőket írta a vicei telepítésről:
„A királyi kincstár if. Fogarassy Mihálytól megvásárolt 885 holdnyi birtokra 20 telepes házat építtetett mellékhelyiségekkel s azt 1898-ban 20 római katolikus családdal kívánja betelepíteni. Minden telepes részére 37.5 holdnyi földet, melyből szántó 14, kaszáló 3 hold, legelő 5, a többi erdőjárandóság jelöltetett ki oly kötelezettség mellett, hogy minden telepes 1000 (ezer) forint óvadékot tartozik letenni, a birtok árába pedig tíz éven át 79 forintot s 40 éven át évenként 102 forintot fizet, s ezzel a házat, s tartozékait teljesen letörleszti. Az első két évben a vételárat fizetni nem kötelesek, hanem csak a kamatokat, a mi itt 44 forint tehernek felel meg.”
Református templom
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénárt fizet.
A hajója valószínűleg XIV. századi, sőt olyan vélemény is van, hogy a XIII. századból származik, kivéve egy szakaszát, amelyet a XVII. században átépítettek.
A XV. században új szentélyt építenek a kor gótikus stílusában. Ezt képviseli a gótikus bordás boltozat lekerekített ajkú, üres pajzsokat mutató záróköveivel és gúla alakú gyámköveivel.
Cintermének kapuján az alábbi, 1688-ból származó felirat volt:
Pax intrantibus
Ifjabbik Szakács István mi(ve) 1688. Die Xbris....
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVII. században református anyaegyház, 1772-ben a néhány katolikus és a környező szórványban élő katolikusok részére plébániát szerveznek.
Ezekben az években éles ellentétek merülnek fel a református lelkipásztor és a katolikus egyház között.1874-ben a református hívek kétharmada katolikus lesz.
Ezt követően 1885-ben a katolikusok plébániát szerveznek és templomot építenek.
A középkori templom a reformátusoké marad.
