Imák

2018. január 18. - Beáta Ilona

Szőllősi Annuska néninél vagyunk éppen egy hangfelvételen, Bálint Annuska nénivel és Péterrel. Annuska néniék most vallásos hangulatban vannak. Ma sok szép imával, egyházi énekkel kedveskednek nekünk.

A két Annus néni nótára fakadt

Visszahallgatták a népdalok egy részét, és utána egy kis beszélgetés következett, de természetesen azt is végigénekelték.

BA: Na, jól vót. Köszönjük szépen! Má én nem lehetek olyan, mint egy 15 esztendős, mert én 76 éves vagyok.

SZA: Aká hogy van, na, jól van. A mostani fiatalok nem is tudnak ennyit énekelni. A templomba is, a halottnál is, mind csak mi énekelünk. Ahova nem megyünk: - „mért nem gyüttetek? Hogy várták a két Annát!” - Na. Sokszor nem megyünk, amér nem megyünk. Na. Aszonták, hogy már több verset mondunk, mint ahogy mondtunk az iskolában. Akko elneveztek, hogy jönnek a „füzetesek”. Há, meg kell, kell nézni azt az éneket, hogy melyik következik, mert tudjuk.

BA: Na, állj meg! Ni, csak nincs a kendő jól kötve. A halotthoz nem mennek. A templomba is, ha megyünk imátkozni, mert valamikor van a Lurdi Szűzanya is, meg nem tudom mi, akko is baj van. Ha nem megyünk, az a baj, ha megyünk, az a baj.

SZA: Jártunk házakhoz is, akko azt mondták, bálványimádók vagyunk. Na, akko mentünk a templomba, a templomba is csak azok mentek, akik mentek bálványimádónak a házakhoz. Na, ez úgy van.

BA: Ha, megyünk halotthoz imádkozni, várnak. De, jó későig várnak. Amíg nem jön a két Anna, mert úgy mondják, addig nem kezdik meg.

SZA: Mária Rádióban is mind afféléket énekelünk, vicei imákat, hogy nem tudja mindenki. Van nekünk énekünk, van. Há, jártunk a gyerekházban is, megtanulták azt, hogy „Fatima, Fatima…”. Kérdezd csak meg Annátul s Izától, „Fatima, Fatima…”

BA: Szép ének az, nagyon szép.

„Fatimában földre szállt a szeplőtelen Szűzanya,

Három pásztor gyermek szava lángol, mint a tűz,

Fatima, Fatima, megjelent Mária, engeszteljen sok ima…”

SZA: Na, ez. Énekeltük még aztat is, hogy az „Úr angyalát végzi a kis Bernadett…”, aztán szép ez a „Boldogasszony Édesanyánk”.

BA: „Boldogasszony Édesanyánk…”, igazán nagyon szép. Igaz, egy kicsit hosszú, de nagyon szép. A fiatalokról szól, hogy nem járnak a templomba.

„Boldogasszony Édesanyánk, tehozzád eljöttünk,

Szűz Mária kérve kérünk, könyörögj érettünk!

Országunkat körülvette a nagy hitetlenség,

Rab bilincset vetett ránk a bűn és a kétség.

A gyerekek rosszak lettek, nagyon eltévedtek,

Nem is hiszik, nem szeretik nagyon most az Istent.

Nem akarnak imádkozni, a templomba járni,

Gyermekeink nem akarnak a jóra hajlani…”

BA: Le van írva. De nagyon szép. S akko, hogy a gyermekek elkezdtek a templomba járni. Smilyen boldogok voltak akko a szülők. Mindig, amikor mentünk, örökké ezt kérték. Mindenki, akik nem tudták, örökké ezt mondták.

„Gyermekeink imádkoznak, meg fognak javulni,

Vasárnap is újra fognak a templomba járni.”

És ha eljön életünknek utolsó órája,

Szűz Mária édesanyánk vegyél oltalmadba,

Hogy te veled imádkozva a szép mennyországban,

A te drága szent fiadnál, égi boldogságban.”

SZA: Le van nekünk írva.

BA: Mondom, vannak nagyon szép énekek. Eztet, amikor menyünk, mindig el kell énekelni, akik nem tudják. Regina néni is nagyon szereti. Örökké azt mondta, ezt az éneket énekeljük el. Nagyon szép ez az ének.

BA: „Nem tisztelik, nem szeretik szüleiket,

Nyomorúságot, bánatot hoznak szüleiknek,

Gyermekeik nem értik meg a szülők imáját,

Kinevetik szüleiket, ha imádkozni látják…”

BA: Ez is mind abból van.

SZA: Úgy van, mint egy könyvtárban, nem?

BA: Igen, igen. Minden le van írva. Van imádságos könyvünk, füzetünk is, mindenféle.

SZA: „Büszkeségem nem eladó, feszt a falu legszebb lánya,

S nem érdemlem, hogy az anyád, kaputokat előttem bezárja,

Megmondhatod az anyádnak, hogy azután más kislányhoz járok,

De jaj, szívem érzem, tudom,ezerszer bekopog hozzátok.”

SZA: Na, állj meg! Kinek adtam oda a füzeteket. Lenkének, majd reggel megkérdem tőle. Odaadtam Lenkének. A templomba énekeltük aztat, hogy – mind a ketten éneklik -

„Piros rózsa, zöldek a levelei, Szűz Mária eztet nagyon kedveli.

Mária kertjének nyitva ajtaja, benne tündöklik a szép koszorúja.

Piros rózsa zöldek a levelei, Szűz Mária eztet nagyon kedveli.

Oly bájos a koszorúnak illata, hogy az egész világot elárassza.

Piros rózsa zöldek a levelei, Szűz Mária eztet nagyon kedveli.”

SZA: Aztán megint énekeltük a gyermekekkel aztat, hogy – elkezd énekelni a két Annus néni -

„Nem vagyunk árvák, van édesanyánk,

Ki a magas mennyekben gondot visel ránk.

Dicsértessék a Jézus, Mária neve,

Összejöttünk Szűzanyánk köszöntésedre.

Nem vagyunk árvák, van édesanyánk,

Ki a magas mennyekből gondot visel ránk.

Nem vagyunk árvák, van édesanyánk,

Palástoddal takarj be, úgy vigyázz rejánk!”

SZA: Na. Megvan az egyik füzet. Ezek egyházi énekek. S mondtuk, hogy miko most mondunk rózsafüzért, akko elénekeljük aztat, hogy:

„Mikor a hit, drága képed, Erdély földjén könnyezel,

Szombat napon keresztül siratod most népedet.

Nyerd meg a hűség erényét, Kolozsvár szép kertjein,

És könyörögj most is Anyánk, szegény magyar népedért!”

Innét Nikolából – Nikola búcsújáróhely, nem messze Vicétől - elvitték a könnyező Szűzanyát Kolozsvárott, a piaristák templomába. Na, s aztán erről is van egy ének.

BA: Na, a héten, a Dunán, vagy az M1-en volt, hogy Székelyudvarhelyen megvertek egy magyart. Minek is csak hítták, Dani? Mondták a nevét. A héten megverték a románok. S most fel vannak lázadva, hogy miféle, de hogy már nem tudnak mit csinálni a románokkal. Most fel vannak lázadva Székelyudvarhelyen nagyon sokan. Nagyon sokan vonultak fel, azért a fiúért is. Aká mennek a rendőrségre, semmi-semmi támogatást nem kapnak, aká mennek, semmi igazságot, na. És még egy eset ért megint. Az a fiú most jött meg Kolozsvárrul Székelyudvarhelyre, jár az egyetemen, s nem tudom mi történt ma is.

- A rózsafüzér hány énekből áll?

SZA: A rózsafüzér öt tizedből áll, de szoktunk énekelni közte is. Nekünk sokféle ének van.

BA: Sokat szoktunk énekelni, mindenfélét. Minden tized után, vannak énekek, ahogy vannak az olvasók, szoktunk énekelni. Ugye van a fájdalmas, az örvendetes, a dicséretes. Minden rózsafüzér után vannak a szép énekek. S akko, amikor mennek, sok énekek vannak, sok, Csíksomlyóra szoktak énekelni, vannak a búcsújáró énekek. Ezeket mindig énekeljük.

SZA: Hanem mikor mondjuk a Rózsafüzért, akko meghíjuk Bea asszonyt is szeretettel, hogy vegye le, s azután halljuk, hogy hogyan mondtuk.

- Annus néni, akkor csináljuk úgy, hogy megkapom a füzetet, én azokat leírom és visszaadom. Utána eljövünk Péterrel, hogy legyen videó -és hangfelvételünk is. Szeretném, ha elmondanának egy rózsafüzért is, egy másik alkalommal népdalokat énekelnének, és úgy hallottam, volt mesemondó is a családban.

BA: Hát persze, persze. Elmondom én aztat is, én elmondom a meséket is. Na, jó éjszakát!

SZA: Na, állj meg! Telefonálni is, és minden félét! Amíg vittem a kutyának, addig is állottam ott a csonttal, telefonnal. Igyák meg azt a pálinkát!

„Nem vagy legény, Berci, nem vagy legény Berci, nem tudsz csókot adni.

Ha én legény volnék, Berci, hozzátok eljárnék,

Anyád, apád előtt, az egész világ előtt, páros csókot adnék.”

BA: Hát, Péternek mondjuk!

SZA: „Ha én legény volnék, Péter, hozzátok eljárnék,

Anyád, apád előtt, az egész világ előtt, páros csókot adnék.”

BA-SZA: „Kerek ez a zsemle, nem fér a zsebembe,

Ketté kéne vágni, úgy kell megpróbálni. Éljen Garibáldi!”

Kettévágni baljós, éljen Kossuth Lajos,

Éljen, éljen, éljen, éljen Kossuth Lajos!”

- A nagypapámnak ez volt a kedvenc nótája:

SZA: „Bor, bor, jó egészség

Szépasszony feleség,

Szépasszonynak, s jónak.

A jót árulónak, kár megöregedni!

Szépasszonynak, s jónak.

A jót árulónak, kár megöregedni!”

SZA: Na, jöjjenek máskor is!

Mentünk.

2016. év első, évnyitó Rózsafüzér imádságát Vicéből közvetítette a Kolozsvári Mária Rádió. Péterrel elmentünk az imádságot felvenni és meghallgatni Ravasz Ibolyka otthonába, aki Király Dávid bácsi mellett lakik. A felajánlást Ibolyka tette meg: - „A Rózsafüzér imádságot felajánljuk családjainkért, betegeinkért, halottainkért. A tisztítótűzben szenvedő lelkekért, a pápáért és a papokért. Továbbá felajánljuk Lőrinczi Karcsi pap bácsinkért, hogy adjon a Jóisten neki nagyon sok egészséget, hogy sokáig velünk tudjon még lenni. És felajánljuk a Mária Rádióért, a dolgozóiért és minden hallgatójáért, aki velünk imádkozik.”