A gyerekek iskoláztatása 1919-ben szünetelt a román megszállás miatt. Július 6-án a helybéli állami iskolát átveszi a román közigazgatás. A tanárokat felmentették állásukból, mert nem tették le az esküt a Szebeni kormányzó tanszéknek.
Az egyháztanács katolikus jellegű iskola létesítését határozza el, mely javaslatot felterjeszt a püspökségre. A javaslat szerint a hívek fizetnék a katolikus tanítót és épületről is gondoskodnának. A hajdani plébános megjegyzi, hogy „félő, hogy nem lesznek kitartók ígéretükhöz."
1939, július 1-én kapta meg az iskola nyilvánossági jogának elismerését, miszerint római katolikus felekezeti, iskolaként működhet magyar nyelvű oktatással.
Az első világháború következményei
1919, augusztus 7-én:
„Ma jelzi a román jegyző Borzásról, hogy három napig naponként háromszor harangozni kell, mert a román csapatok leverték a bolseviki uralmat, Pesten vannak s így örvendeni kell. Erdélyt a románok 1918-decemberétől tartják megszállva: már be is rendezkedtek, mindenképpen a kormányzásra.”
„Helyi plébános az itteni urakkal együtt némi alaptalan besúgások miatt letartóztatás alatt van. Folyó év november 17-től. A csendőrség miniszteri rendeletet emleget, és egyéb okot nem ad. Csak engedéllyel lehet menni a szomszédos községben, s még a filiákban is. Különben nem feltűnő, mert más helyt is ilyen állapotok vannak... Nem kérünk, hanem tűrünk és várunk...”
Háború és erkölcs
1920-ban Antal János plébános a következő képen fogalmaz:
„Mikor a jóakarat és megbecsülés helyett csak durvaságot és papi tekintélyem rongálását láttam, minden vonalon teljesen visszavonultam a néptől. Csak a legszükségesebb érintkezést kerestem vele. Irodámnak, a templomnak, és az iskolás növendékeknek szenteltem időmet. Féltem attól, hogy még több csalódás érjen.”
Tovább folytatja: „meggyökeresedett hibáikból nem lehet kigyógyítani.”
1931-es tűzvész
Tűzvész tört ki vice felszeg nevezetű falurészen.
Elbeszélések szerint a falu nagy része a határon dolgozott. Otthon maradt két gyerek okozta a tüzet, melynek következtében az egész Felszeg leégett. Leégett a református templom, a református papi lak a harangláb, és sok ház meggyúlt.
Fellapozva az Aranykönyvet, látható, hogy hamuból és olvadt harangokból való újjáépítés nem volt könnyű. Nem is történt egyik napról a másikra. A közösség összefogott és a hosszú oldalakon át felsorolt adakozók nevei bizonyítják, hogy mennyire összetartók, amikor közös ügyről van szó.
A gyűjtés mellett abban az időben még arra is volt erő, hogy a besszarábiai menekülteknek is gyűjtsenek.
A leégett haranglábat 14 év alatt állították lábra, Gráf József, Mágner József, Hosszú István és Zoltán Balázs lelkészek idejében. A harangokat beolvasztották és újra öntették.
A templomot Debreczeni László tervei alapján restaurálták.
A második világháború
Az általános háborús hangulat vicében is érezhető volt jegyzi meg a hajdani plébános. A tavasz folyamán többször repülők zúgtak el vice fölött, melyet a lakósság rémülettel élt meg. A háború miatt az iskolát is hamarabb fejezték be. A tavasz és a nyár folyamán többeket besoroztak katonának.
Az akkori plébános megjegyzi, hogy „az otthoniak ebből semmit nem okulnak, mert ugyanúgy folyik a tánc és az ital, mintha semmi sem történt volna.
Székely földről menekülök jelentek meg, voltak közöttük papok is.
Erős József a Bethleni parókiáról is elmenekült. A hajdani plébános azonban így fogalmazott: „talán ha lett volna mit féltenem és menekítenem, én is elmentem volna. De a jó Istennek különös kegyelme megnyugtatott, megerősített, és miután leszámoltam mindennel, megjelölvén a helyet is, hogy haláll esetén hová temessenek, teljesen megnyugodtam.”
Október 10-11-12-én puskalövések, robbanások, géppuska sorozatok ropogása hallatszott, ami 12-én délután elcsendesedett. Október 13-án délután egy óra körül lovas katonák tűntek fel a Borzásály felöli ösvényen Borzásály tetején.
A lakosság megijedt, mert a visszavonuló német katonák a civilek javait elvette.
De később a civil lakosság az utcára vonult és ott fogadta az orosz katonákat.
A gyalogság a templom kertben és a parókia udvarán pihent meg. Majd Bálványosváraja felé tovább vonult az orosz hadtest. Az elvonuló sereg után katonák jelentek meg a faluba, akik fosztogattak, és erőszakot követtek el a nők ellen. A hajdani plébánost is közre fogta két gépfegyveres.
Az orosz hadsereg elvonulása után a helyi és a szomszéd faluban élő románok fegyverekre tettek szert és a lakósságot fenyegették. Élükre a román papok álltak. Voltak esetek, amikor javakat is eltulajdonítottak.
A lakosság sokat szenvedett ebben az időben. Aki melléjük állt az a pap volt.
Kollektivizálás
A kollektivizálásnak a következménye az volt, hogy a hívek szinte fele elvándorolt.
Déván külön utcarész alakult a Vicéből elvándoroltakból. Sokan mentek Besztercére, Bethlenbe, Désre, Szamosújvárra.
Visszaemlékezve mondják az elszármazottak, mezítláb és sírva mentünk, de mennünk kellet, mert nem volt mit ennünk.
1995-2009
1992-ben nagy ünnepléssel felavatják a római katolikus templomkertben II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. Azért is került sor erre a nagy ünneplésre és szoborállításra, mert a feljegyzések szerint -Kádár- a nagyfejedelem megfordult Vicében a hajdani nemesi kúriában.
2000-ben a templom előtti téren leleplezték Szent István királyunk mellszobrát, Dr. Semlyén Zsolt képviselő jelenlétében.
2001-ben az iskola udvarán Vass Albert mellszobrát avatták fel ünnepélyesen.
2003-ban megnyílott a Szent István gyermekotthon, melynek építését a Magyarok Világszövetsége támogatta.
Vicei plébánosok
- Kalit Ferenc, Vice I. plébánosa: 1885-1893
- Csiszér Ádám, Vice II. plébánosa (adminisztrátor, apanagyfalúsi plébános): 1893-1900
- Kicsid Ernő, Vice III. plébánosa: 1900-1901
- Zsigmond Gusztáv, Vice VI. plébánosa: 1901-1905
- László János, Vice V. plébánosa: 1905-1917
- Antal János, Vice VI. plébánosa: 1917-1925
- Csillag László, Vice VII. plébános: 1925-
- Csíkszentmártoni Bochkor Ferenc, Vice VIII. plébánosa:
- Gánya Béla, Vice IX. plébánosa: 1937
- Ráth János, Vice X. plébánosa: 1937
- Kosza József, Vice XI. plébánosa: 1937-1938
- György Árpád, Vice XII. plébánosa: 1938-1947
- Kállay Lajos, Vice XIII. plébánosa: 1947-1949
- Ábrahám Miklós, (kétszer volt elzárva), Vice XIV. plébánosa: 1949-1953
- Zsók Ferenc, Vice XV. plébánosa: 1953-1954
- Ábrahám Miklós, (kétszer volt elzárva): 1954-1959
- Hajdú Gyula Csicsókeresztúr-i plébános helyettesített vicében Ábrahám elzárása idején: 1959 Január- Március
- Oláh Áron, Bálványosváralja-i plébános helyettesített vicében Ábrahám elzárása idején, Vice XVI. plébánosa: 1959 április- 1966
- P. Bartók Albert, Albert atya. Vice XVII. plébánosa: 1966-1971
- P. Stöckl Richárd, Vice XVIII. plébánosa: 1971-1975
- Györgydeák Lajos, Vice XIX. plébánosa: 1975-1978
- Pápfi János, Vice XX. plébánosa: 1978-1985
- Vargha János, Vice XXI. plébánosa: 1985-1987
- Tóth József, Vice XXII. plébánosa: 1987-1994
- Ambrus Albert, Vice XXIII. plébánosa: 1994
- Geréd Péter, besztercei plébános adminisztrálja Vicét. Vice XXIV. plébánosa: 1995
- Lőrinczi Károly, Vice XXV. plébánosa: 1995-
