A hetvenes évek elején, (1870) a község 40,000 ft.-ért megvásárolta a Máriaffy Albert birtokot.

A felek abban egyeztek meg, hogy az ősszeget 3 év multával fizetik ki. A három év leforgása alatt azonban fizetni fogják az összeg kamatját, ami 6200 ft. lett. A három év letelt anélkül, hogy a szükséges pénzösszeg meglett volna. Sem a 40,000 Ft. sem pedig a 6200 ft. nem tudták fizetni.

A falusiak hallották, hogy Fogarasy püspök az apanagyfalusi birtokán van. Felkeresték, és kérték a segítségét. Azt ígérték, hogy ha a pk. segít rajtuk, akkor katolikus vallásra térnek. A püspök kifizette a 40,000 Ft. és a kamatot is. Azzal a meghagyással tette, hogy majd neki a kamatot visszafizetik.

A nagy püspök az apanagyfalusi, bödöni, és vicei birtokait unokaöccsére, if. Fogarasi Mihályra hagyta, azzal a meghagyással, hogy az itt élő katolikusokat továbbra is támogassa. Az if. Fogarasi azonban nemhogy támogatta volna a katolikusokat, hanem ellenkezőleg. Kicsapongó, léha életet élt. Az if. Fogarasi követelte a viceiektől a tartozást. Ők azonban nem akartak fizetni.

Kalit Ferenc, Csiszér Ádám és Dávid Sándor plébánosok többször megkísérelték, hogy a viceieket összebékítsék Fogarasyval. Ez azonban mindig meghiúsult. A békítésnek nagy ellensége volt Dankó Pistuka, aki így érvelt:

„Nem fizetünk, hogy a papok Fogarasyval a pénzünket megigyák!” 

Ez a meg nem fizetett kamat, igen sok bonyodalmat okozott a viceieknek.

Az if. Fogarasi azzal hálálta meg nagybátya jóságát, hogy a birtokokat elprédálta. Végül, amikor minden tönkre ment, az apanagyfalusi, bődi, és vicei birtokokat eladta egy Harmaty nevezetű hivatalnoknak 3000 ft-ért a viceiek kamatjával együtt.

Az örmény, ahelyett, hogy szólt volna a falusiaknak, várt egy darabig. 1894-ben azonban amikor a kamat már 14,000 ft.-ra nőtte ki magát törvényre adta a dolgot.

Egy románnak is tudomására jutott a dolog, aki meg akarta venni a birtokot, hogy majd románokkal betelepíthesse. Azonban ez nem valósulhatott meg.

A magyar kormány és a püspök jóvoltából kifizetődött az immár 20,000 ft. 
A püspök a plébánost és a falu népét 5320/1902 sz. levelében tájékoztatta.

A római katolikus templom építése

Fogarasy Mihály püspök a római katolikus egyház segélyezésére megvásárolta a Mikes-Kemény-féle uradalmat 55 000 forinton Máriaffy Bélától. Erre a püspök saját pénzéből 8156 forintot fordított.

Gróf Zichy Domokos püspöktől pedig 5460 forint segélyt kapott.

A templom építése és berendezése 13 616 forintba került.

1879-ben szenteltetett föl Szent István tiszteletére.

1901-ben plébánosa Zsigmond Gusztáv.

 A hajdani plébános Zsigmond Gusztáv a templom építéséről a következő sorokkal számol be: „az eddig használt kisded faház már nem volt elegendő a vicei romai katolikus hívek részére.”

A főpásztor, gyergyószentmiklósi Fogarasi Mihály 1878 jan. 21-én keltezett levelében, mely 249 szám alatt iktattak, megbízta az akkori apanagyfalusi plébánost, Erősdi Dávidot, és a gondnokot, Farkas Károlyt, hogy szerezzék be a templom építéséhez szükséges anyagokat. 

Még ez évben – azaz 1878-ban - hozzákezdtek a templom építéséhez. 
A templom megépítésére egy szászrégeni lakosú Müller József lett megbízva, kinek a nagy püspök 5,139 fr. 67 kor. adott.

A templom elkészítésének határideét is megállapították: 1879 szeptembere.

A munkálatok azonban akadályokba ütköztek. Így a püspöknek a templom építésére 7,913 fr. 64 kor került. 
A templom berendezéséről is a nagy püspök gondoskodott. Erről így ír Zsigmond Gusztáv lelkész: „A templom berendezését is a nagy püspök eszközölte, és fejedelmi bőkezűséggel vitte keresztül.”

A római katolikus templom berendezése az építés után

A templom szentélyébe került a főoltár. A főoltár képe szent Istvánt ábrázolja teljes királyi díszbe, a fejedelmi jelvényekkel együtt.

A templomba még elhelyeztek egy „baldachimos" szószéket. (Ma már nincs a templom berendezései közt.)

A templom hajójába 22 pad került. A liturgikus öltözékek között 2 kazulát említenek és egy albát.

Ugyanakkor volt egy kék lobogó, Szűz Mária képével, és két piros zászló.

A kórusba került egy kis harmónium, mely ugyancsak a nagy püspök adománya volt.

A templom tornyába két harangot helyeztek. A nagyobbik Fogarasi M. pk. adománya. A kisebbik harang viszont Lönhard Ferenc pk. adománya. A hiányzó eszközöket az akkori apanagyfalusi plébánia pótolta.

Ebben az időben az apanagyfalusi római katolikus plébániához tartozott a vicei katolikus hitközösség. 
1879 őszén távozott Erősdi Dávid plébános Gyergyóba. Helyébe Csíky János plébános lépett. 
A templom benedikállásával a főpásztor Csíky János plébánost bízta meg.

Ez meg is történt 1879. október havába. 

Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a templom tulajdonképpen csak megáldva van, de nincsen felszentelve. Ezzel kapcsolatban így ír Antal János, 1918-ban: „...a templom csak sollemniter benedikálva van, de nincs konszekrálva. Továbbá: a főoltár kép és a „titulus acclae" nincs semmi összefüggés. Adatok hiánya miatt azt sem tudni, mi az igazi titulus. Így emiatt a székelyföldön szokásos templomi búcsú is elmarad.”

Felépül a plébánia (1893 - 1900)

1898-ban lépések történtek a plébánia ügyében. A terv már régen el volt készítve. A püspök egy Albert nevezetű dési vállalkozónak 6,000 fr.-ot fizetett ki, azzal a meghagyással, hogy a plébániának 1900-ra el kell készülnie.

Az épületet 5 szobával, egy konyhával, 1 kamarával, és egy pincével tervezték.

Az építkezés meg is kezdődött. 

Ez évben egy másik jelentős esemény történt:

Az Állami Kincstár a Vicei Katolikus Plébániának

19 hold külsőséget, és 1,200 öl belsőséget adományozott. 
12 hold és 1,200 öl szántót
1 ha. és 1,165 öl szőlőst
1,859 öl erdőt
2 hold és 540 öl legelőt
5 hold közös legelőt. 
A minisztérium ehhez még hozzáadott évi 380 kor. államsegélyt.

A vicei katolikus templom orgonája

1906. március 18-án került a templomba az orgona.

Építője Angszer József és fia. Az orgonán 6 fő és 4 mellékváltozat van. Az orgona akkori értéke 2300 kor. Az orgonát Huszek Florián és Borbás János szakértők vizsgálták meg és állították helyére. Az átadást szentmisével ünnepelték.

A szentmisét László János lelkész mutatta be, mellette asszisztált S. Dávid Lajos és Keresztes Ágoston Bődi görög katolikus pap. A szentbeszédet S Dávid Lajos Dési professzor tartotta. Az orgona történetéből beszélt. A szentmise alatt az orgonát Huszek Flórián, dési kántor szólaltatta meg.

Az orgona költségeit gyűjtésből fedezték. A magtár alapból, és a hívek hozzájárulásából.

Megemlítésre méltó adakozók neve:

- Debreceni Dénes, kékesi főszolgabíró tetemes támogatása,
- Ajtay Ákosné, kékesi nemesasszony adománya,
- Simay Vilma, szamosújvári adománya.
- Később Fodor Vilmos gazdatiszt adománya.

Iskola

Iskolája 1754-ben fennállott, többnyire pap-tanítók tanítóskodtak benne.

A római katolikus egyház ebben az időben az Apanagyfalu leányegyháza.
1772-ben Bálványosváralja leányegyháza volt 6 családfővel.

Benkő Mihály kolozsvári plébános ezen 6 család, és a szomszédos községekben lakó 40 katolikus hívő részére plébános és iskolamester alkalmazását jelezte szükségesnek.
1874-ben Vice református híveinek nagy része a katolikus hitre tért. 
A római katolikus iskolát 1871-ben Fogarassy Mihály püspök alapította.

1882. évtől fogva pedig utóda Lönhárdt Ferencz vette pártfogás alá.

1879-ben új épületet emeltetett.

1838-ban még csak 3 római katolikus lélekből állott a hívek száma.
A vicei görög katolikus leányegyháza a centei egyház filiája ebben az időben.

Fából épült temploma a Szent György mártír tiszteletére van szentelve.
A felekezeti iskolák helyett állami elemi iskola állíttatott fel 1900-ban 3 tanítóval.

Hitélet 1918-ban

Az istentiszteletek programját kifüggesztették hátul a templom bejáratánál egy faoszlopra. A harangozás mindig óra szerint történik. A lelkipásztor a szentségek kiszolgálásakor igazodik a hívekhez. 
A templom tisztán tartására vigyáztak. Nem tűrt a plébános pókhálót az úr hajlékába. A takarítást a hívek végezték, melyen több alkalommal a pap is segédkezett, vagy felülvigyázta. Vigyáztak a szellőztetésre, a templomi ruhákat gyakran kimosták. „minden szombaton délután és hétfőn reggel templomseprés volt.”

A főbb ünnepek előtt nagytakarítást szerveztek, és évenként kétszer-háromszor felsúrolták a padlót. Minderre néhány asszonyt szerveztek be és a plébános a szent Antal perselyből juttatott fizetést.

Szentségimádási napokon, vasárnapokra mindig sajátosan feldíszítették az oltárokat.

Cserépvirágokat is használtak a díszítésre. A hónapok első péntekét ünnepélyes misével tartották meg. Előző este Jézus Szíve vecsernye volt, és a vecsernye végeztével gyónási lehetőséget biztosított a plébános. Első pénteken korán gyóntatás volt, majd a gyóntatást szentmise követte, a szentmisén közös áldozás és a szentmise végén felajánló imát végeztek. 
A hónap első vasárnapján szentségimádás volt, a mise alatt délután pedig a vecsernyén közös imaórát végeztek.

A közös imádáson nagyon sokan megjelentek, még más vallásúak is, jegyzi le az akkori plébános. 

Sátoros ünnepekről

 
1919-ben pl. ezt írja Antal János plébános:

„Meglepetésben is részesültek a hívek. Karácsony éjjelén, a szentmise után egyszerre csak kellemes gyermeki ének csendült föl a szentélyben. Az iskolás leánykák előadták a Kecskés féle karácsonyi énekeket. Majd dicsőítő versekkel köszöntötték a kisded Jézust. A híveknek nagy öröme telt az ártatlan gyermekek szívhez szóló dalaiban. Másodnapján megismételték.” 

Az újévet szentségimádással kezdik. Évenként január első vasárnapján hirdetik ki az új házas törvényt. Lelkükre köti a plébános, hogy a törvény megszegése szigorú büntetést von maga után. A pap a törvényszegőkhöz ház szentelni sem megy el. 

Házszentelés:
A szokásos házszentelést a máterbe vízkereszt napján és a rá következő vasárnap végezte a plébános. Filiákban hétköznap volt a házak megáldása. 

Nagyböjt:
Nagyböjtben pénteken és vasárnap keresztutat végeztek az iskolás növendékekkel. Elvégezték a nagy heti lamentációkat: 3 zsoltárt, a siralmakat és énekeket. Nagynagycsütörtöki szeretetlakomára a hívek meghívták. A Szent Sírt a Mária oltárhoz készítették el a „nagy székkel" egy-két hívő segítségével. Nagypénteken a hívekkel egy órai adorációt tartottak. A ministránsok felváltva kettesével őrködtek a szent sírnál.

Nagyszombaton csak mise alatt, és vecsernye első harangszójától tették ki a szentséget. 

Feltámadási szertartás: 

A feltámadási körmenet (processio) a templom háromszori megkerülésében állott. 

Búzaszentelő:
Búzaszentelésre a Bőd felöli kereszthez mentek. Keresztjáró napokon pedig egy temetőbe, vagy a román templomhoz vagy a bődi kereszthez, vagy a telepes tetőre mentek. 

Úrnapi ünneplés:

Az Úrnapi ünnepet a lehető legnagyobb pompával szervezték meg. A templomot „virágdíszbe öltöztették”, hogy az akkori plébános fogalmazott. Az oltárok készítésére a plébános a híveket kérte fel. Az oltárokat a plébánia előtt, Kádár János, a tanítói lakás előtt és a templom udvarán állították fel. Hogy az ünnepi hangulatot és a szentmise magasztosságát emelje a plébános meghívta a bődi és szentmiklósi papokat. 

Ájtatosságok:
Májusba, júniusba és októberbe tartottak ájtatosságokat. Az akkori plébános megjegyzései szerint csak októberbe jöttek többen a hívek közül. Abban az időben gyertyahiány volt. 

Halottak napi szertartások:

Halottak napi előestéjén imaest volt a templomban. Majd kimentek a temetőbe ahol szertartást végzett a plébános, prédikációval. Halottak napján három szentmisét végeztek. 

Szentáldozás:
Abban az időben, ha szentáldozáshoz járult valaki, ünnepélyesen szolgáltatták ki, vitték a házhoz, két ministráns gyerekkel és égő gyertyával. 

Ha betegellátás volt a közeli katolikus szomszédokat is behívta a plébános, hogy együtt imádkozzanak a betegért. Gyakrabban reggel végezték a betegellátást, és ezt azért tette a plébános, mert a reggeli misén áldozó hívek gyakran elkísérték az Oltáriszentséget vivő menetet. 
Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy 1918-ban már a plébános kihangsúlyozza, hogy a szentkenet és nem utolsó kenet, melyben részesül a beteg. 

Szentgyónás:
Gyóntatás volt a főünnepek szentmiséje előtt, szombat délutánonként, és ünnepek előtti este.

Az elégtételt a főoltár előtt végezték a gyónok. 

1918-ban az áldozók száma 4 000 volt. Rendszeres gyónók száma 675, áldozóké 1471.

Hitoktatás:
Hetenként 4 órás hitoktatás volt. I.-II. osztályosoknak egy óra és a III.-IV osztályosoknak két óra. 

 
A plébános jövedelme

A plébános az alapítvány pénztárából kapott 1200 koronát. A templom segélyből 120 koronát vett fel. Félévi kongruája 194 korona 50 fillér. Az alapítványi misékből csekély összeg jutott a plébánosnak. 
A réten kaszálója volt. A temetőnél szántó és kaszáló, 3 darab kis erdő része, és a szőlőben

egy kis helye.

Harangozó jövedelme:

A harangozó fizetése 10 véka tengeri. A tengerit a hívekre kivetett kupákból gyűjtötték össze.

Sekrestyés jövedelme:

A harangozó fizetése 10 véka tengeri. A tengerit a hívekre kivetett kupákból gyűjtötték össze. A hajdani plébános megjegyzése szerint ennek értéke 120 korona volt illetve 80 leu. 
A templom alapból a két kurátor 5 illetve 10 véka gabonát kaptak a magtár pénzén. Ez azért járt, mert begyűjtötték a tartozásokat.